OEK: Nem kell országos kanyarójárványtól tartani

Magyarország járványügyi helyzete stabil, a lakosság a Makón észlelt kanyarómegbetegedések miatt nincs veszélyben – mondta az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Oroszi Beatrix azt mondta, a kanyaró elleni oltás 1969-es bevezetése előtt több nagy kanyarójárvány is volt az országban, tehát akik akkor megbetegedtek, feltehetően védettek a betegséggel szemben.

Az oltás bevezetése után a kanyarójárványok megszűntek, és 1989-től, amikortól ismétlő oltást is adtak kanyaró ellen, a megbetegedések száma is csökkent.

_{Fotó: Bornemissza Péter}

A szakember közölte, hogy hétfőn megérkezett a makói kórházba az az oltóanyag-mennyiség, amellyel elkezdhetik a betegek családtagjai, a kórház egészségügyi személyzete és a bent fekvő ápoltak oltását. Hozzátette: aki valamilyen okból nem kaphat oltást, azt úgynevezett passzív immunizációban részesítik, amely során az ellenanyagot juttatják a szervezetbe.

Az oltás annak beadása után két hét elteltével ad védettséget, és ha újabb megbetegedést nem tapasztalnak, a kórházi zárlat három hét után feloldható – jelezte.

Kitért arra, hogy Romániában kanyarójárvány van. 2016. január és idén február között 3071 beteget regisztráltak, tizenhatan meghaltak, és főleg olyan csecsemők és kisgyermekek között terjed a betegség, akik még nem kaptak oltást.

Oroszi Beatrix elmondta azt is, hogy a magyar betegek közül egyiknél sem súlyos lefolyású a betegség. A makói kórházzal összefüggésben 12 embernél merült fel a kanyarógyanú, kilenc esetben a laboratóriumi vizsgálat igazolta a betegséget.

Egy esetben folyamatban vannak a laboratóriumi vizsgálatok, és két minta hétfőn érkezett meg az OEK-be, ahol azonnal megkezdték azok vizsgálatát – közölte.

A főigazgató hozzátette: a kilenc igazolt fertőzöttből egy ember a makói kórház betege volt. Kiemelte, a makói eseteken kívül máshonnan nem érkezett bejelentés kanyarógyanús megbetegedésről, ugyanakkor megerősítették a járványügyi felügyeletet.

_{Fotó: Bornemissza Péter}

A lakosság veszélyeztetettsége minimális, és elsősorban azok az egészségügyi dolgozók betegedtek meg, akik a betegellátás első vonalában dolgoznak és főként Romániából érkező beteget láttak el- mondta a főigazgató.

Oroszi Beatrix hangsúlyozta: most a legelső és legfontosabb feladat, hogy a járvány továbbterjedését megakadályozzák, és a betegségben érintettek, illetve családtagjaik megkapják az oltásokat, azonban azt, hogy behurcolt esetek ne forduljanak elő, nem tudják megakadályozni.

Védoltás mellett enyhébb lefolyású

A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti.

A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek.

A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el.

A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

Orosz Beatrix sajtótájékoztatóját teljes egészében az alábbi videóban nézhetik meg