Lázár: Az Európai Bizottság elfogadta Paks II-t

A bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.

“Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján” – szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.

Az uniós szerződések értelmében az EU-tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

A brüsszeli bizottság a mélyreható vizsgálat során arra jutott, hogy a magyar állam a paksi beruházás vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az állami támogatás csak akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos.

A bizottság közleményében rámutatott: Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon. Mindenekelőtt több jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében.

Az atomerőmű nyereségét csak két célra, vagy a magyar állami beruházás visszafizetésére vagy a normál költségek fedezésére lehet fordítani. A piaci koncentráció elkerülésének érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól. A piaci likviditás biztosítása érdekében Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén, a fennmaradó részt pedig objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árveréseken értékesíti majd.

Az Országgyűlés hétfői napja is ezzel a kérdéssel indult.

Szél Bernadett (LMP) a paksi bővítést Magyarország következő évtizedei legfontosabb kérdésének nevezve azt mondta, “teljesen mocskos üzletet” hoztak létre a bővítéssel, amellyel a gyermekeink, unokáink életét hozzá akarják láncolni az atomlobbihoz. Szerinte a beruházásról elfelejtették megkérdezni az embereket, a szakértőket, de arról politikai vita sem volt.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt kérte a képviselőtől, hogy tartsa tiszteletben a paksi munkavállalók tudását, illetve azoknak az akadémikusoknak, tudósoknak a véleményét, akik támogatták az atomenergia meghonosítását Magyarországon.

Ismertetése szerint Pakson kilowattóránként 11 forintért állítanak elő áramot, amiért a lakossági fogyasztóknak 36 forintot kell fizetnie, Németországban 90 forint a kilowattóránkénti ár, ebből 21 forint az állami támogatás. Kinek kell majd adóban befizetni Magyarországon ezt? – firtatta. Jelezte ugyanakkor, a kormány tiszteletben tartja az LMP népszavazási kezdeményezését.

A miniszter szerint az LMP azzal kampányolt 2014-ben, hogy az atomerőmű rossz Magyarországnak, és “alig jutottak be a parlamentbe”; a választópolgárok 2014-ben úgy választották meg a Fideszt, hogy tudták, atomerőmű-beruházást akar. Hozzátette: erről parlamenti vitában döntöttek.

Közölte, 2013 novembere óta az Európai Bizottság (EB) öt eljárást is lefolytatott a beruházás miatt, hétfőn pedig a beruházást az EU versenyjogával is összhangban találta.