Pénzért mondták ki az igent

Ránézésre jó lesz – mondta a férfi. Ránézésre nekem is – gondolta a nő. Egymásba karoltak és már mentek is az anyakönyvvezető elé.

Nagyjából ennyi ismeretség után kötöttek házasságot magyar nők szerb férfiakkal a határ túloldalán, Szerbiában, 2013. környékén.

Ezek a magyar feleségek most a vádlottak padján ülnek, és bíróság elé állították a házasságközvetítőket is.

Igen 150 ezerért

A szervezést végző vádlottak 140 – 150 ezer Ft közötti összeget ígértek két részletben azért, hogy az érdekházasság megkötésére vállalkozó Szerbiában szerb állampolgárokkal házasságot kössenek – mondta el Móriczné Rekedt-Nagy Gyöngyi, a Kiskunhalasi Járási Ügyészség ügyésze.

De mi ebben a bűn?

Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Tövényszék szóvivője azt mondta: jelen ügyben a vád tárgyát képezi, hogy olyan érdekházasságokat kötöttek, amelyek mögött tényleges akarat, tényleges házasságkötési akarat nem volt, hanem azt a célt szolgálta, hogy az Európai Unió területére beutazhatnak, és ott illegálisan tartózkodhassanak a szerb állampolgárok.

Szerbia ugyanis nem tagja az Európai Uniónak, ezért egy ottani állampolgár csak körülményesen juthat tartózkodási, vagy munkavállalási engedélyhez.

Azonban ha összeházasodik egy uniós ország polgárával, akkor közeli hozzátartozóként már szabad az út előtte. Az ügyészség szerint ezért kellettek a magyar nők a szerb férfiaknak.

„A harmadik országbeli állampolgárok családtagi statusuk alapján jogosultak az uniós polgár családtagja részére kiadott tartózkodási kártyára, amely mentesíti őket az előzőekben ismertetett vízumkötelezettség és az úti okmányok bélyegzése alól” – magyarázta Móriczné Rekedt-Nagy Gyöngyi.

Ha pedig már bejutott az unió területére, akkor a családtag más kedvezményekre is jogosult.

Gulyás Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei RFK határrendészeti szolgálatvezetője arról beszélt, hogy majdnem ugyanazokat a jogokat élvezi, mint egy uniós állampolgár. Munkát vállalhat, családot alapíthat, iskolába járhat. Ha iskolába akar járni, ha az adott ország törvényei lehetővé veszik, akkor szociális ellátásra jogosult, tehát ugyanazokat a jogokat élvezi – tette hozzá.

Ezeknek a szerb férfiaknak a legtöbbje korábban már dolgozott az Európai Unióban, de illegális tartózkodás, vagy illegális munkavégzés miatt kiutasították őket. A névházasság egy újabb lehetőség volt számukra, hogy visszatérjenek Nyugat-Európába.

A férjek szerb állampolgárok voltak, elsősorban szandzsák nemzetiségűek – mondta el Ábrahám István, a Bács-Kiskun Megyei RFK migrációs osztályvezetője.

3000-6000 euró a szervezőknek

A szerb férfiak alkalmanként 3000 és 6000 Euró közötti összeget fizettek a szervezőknek. Ebből a magyar feleségeknek 400-500 eurónyi pénz jutott. Egy Tompán élő szerb férfi és az élettársa volt az itteni közvetítő. A könnyen szerezhető pénz ígérete gyorsan terjedt Kiskunhalas környékén is – emlékezett vissza a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Rostás László úgy tudja, 40-50 főről volt szó, de hozzátette, a környéken száznál is többen lehetnek.

Az is gyanús volt Rostás László szerint, hogy hirtelen nagyon sok nő kért úgynevezett „egyedülállósági nyilatkozatot” a helyi jegyzőtől.

Sokakat megpróbált figyelmeztetni, de hiába. Aki vállalta a feleség szerepét, azt a szervezők összepárosították egy szerb férfivel, válogatás nem volt. A házasságkötés napján futár ment az úgymond menyasszonyokért. Az esküvő mindig a határ túloldalán Szerbiában történt.

Ábrahám István úgy fogalmazott: nem csak Szabadkáról, hanem több más szerb városról is szó van, nem csak a határ közelében, de távolabbi településeken is kötöttek ilyen házasságokat.

Még csak nem is értették egymást

Szabadkán bonyolították a legtöbb házasságkötést. A nők itt találkoztak először leendő férjükkel. Még egymás nyelvén sem beszéltek. A nőknek csak annyi dolguk volt, hogy miután bementek az anyakönyvvezető elé, kimondják a férjüket boldogító igent.

Miután megtörtént a házasságkötés, még családi fénykép is készült, és vacsorára is sor került.

A házasságkötés csak az első lépés volt. Miután kiváltottak minden szükséges papírt, a szerb férjek már akadálytalanul léphették át a magyar határt. De nem sokat időztek nálunk, nyugatabbra kerestek boldogulást. Ehhez megint a magyar feleségeket használták fel.

A házasság megkötése után a nők kimentek valamelyik schengeni tagország területére –  Németországba Ausztriába, Svájcba, vagy Svédországba – , ott bejelentkeztek egy adott lakcímre és ezzel máris legalizálták saját és házastársuk ott tartózkodását. Ezt követően hazajöttek, a férjeknek pedig már meg is volt a bejelentett lakcíme.

Családi fotók, vacsora

Azt kellett nekik bizonyítani, hogy életvitelszerűen együtt élnek férjeikkel.  Ehhez kellettek a családi fotók, és a többi színjáték. De a szerb férjek amint megkapták az engedélyeket, a magyar nőkre már nem volt szükségük, visszaküldték őket Magyarországra.

A nőknek nem sokáig volt nyugalma. A sok villámesküvő feltűnt a szerbiai magyar nagykövetségnek, emiatt indult a nyomozás. Sorra buktak le a magyar feleségek.

Most azzal vádolják őket, hogy a segítségükkel jogtalanul jutottak szerb férfiak az Európai Unió területére. Emiatt állnak bíróság előtt. A vád: családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amely Ez egy két évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható bűncselekménynek minősül.

Ezzel a bűncselekménnyel 80 nőt vádolt meg az ügyészség, de csak fele ennyien kerültek a bíróság elé.

A férjeket nem gyanúsítják

Közel 40 feleséget az ügyészség megrovásban részesített és elengedett. A vádlottak padjára került még hét másik ember, közöttük a magyarországi házasságközvetítő, a tolmács, további szervezők, és szállítók. Sem a banda szerb tagjai, sem a férjek nincsenek meg.

„A férjeket nem gyanúsítjuk semmivel, tekintettel arra, hogy ők tulajdonképpen nem követtek el bűncselekményt azzal, hogy fizettek azért, hogy házasságot kössenek” – mondta Ábrahám István, a Bács-Kiskun Megyei RFK migrációs osztályvezetője.

A magyar feleségek elvesztettek velük minden kapcsolatot, de sejteni lehetett, hogy ebből baj lesz  – mondta a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke.

„Elmondtam nekik, hogy milyen egyéb hátrányai lesznek ennek a dolognak. Ugyanis a beiskolázási támogatásnál, az étkezési támogatásnál, az aktív korúak ellátásánál fontos lesz, hogy házasságot kötött valakivel” – fogalmazott Rostás László.

Nem kapnak szociális juttatásokat

A feleségek most szembesülnek azzal, hogy nem kaphatják meg korábbi szociális juttatásaikat, hiszen papíron férjnél vannak, és igazolniuk kellene a rászorultságot. Márpedig a szerb férfiak jövedelemigazolása nélkül ez nagyon körülményes.

Nem lesz egyszerű egy ilyen válás – figyelmeztetett a bíróság szóvivője.

„Jelenleg a tudomásunk szerint ezek a házasságok még a mai napig is papíron léteznek, tehát úgy kell tekinteni, mintha érvényesek lennének, felbontásukat, vagy megsemmisítésüket Szerbiában lehetne kezdeményezni” – fogalmazott Sárközy Szabolcs, aki arról is beszélt, hogy akár az a nem várt helyzet is előállhat, hogy – amennyiben egy házasságban gyerek születik egy másik kapcsolatból – automatikusan az a vélelem áll fenn, hogy a házasságából származó gyermek édesapjának a házastársát kell feltüntetni.

Ha nem történik semmi, akkor az így született gyermekeket a szerb férfiak nevére kell majd anyakönyvezni. A vér szerinti apák meg pereskedhetnek.

Abszurd helyzet.

Mi lesz ezeknek a gyermekeknek a sorsa?

Ehhez képest szinte semmiségnek tűnik a most zajló bírósági eljárás. Az ügyész egyetlen feleségre sem kért letöltendő börtönt.

Legrosszabb esetben is felfüggesztettel, vagy pénzbüntetéssel megúszhatják. Ezeknek a nőknek a legkomolyabb büntetés azonban az lesz, hogy még évekig együtt kell élniük a könnyelműen kimondott „igen” hátrányos következményeivel.

Fotó: hirado.hu

Fotó: illusztráció