Fajmentő program indul a szegedi fűvészkertben

A Dél-Tiszántúl egykor legjellemzőbb növénytársulása, a pannon löszgyep fajait megőrző ötéves természetvédelmi munka kezdődik márciusban a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Közleményük szerint a hatvanhét millió forint összköltségvetésű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése lesz. Mindezt úgy tervezik, hogy a nemzeti park területén lévő több éve felhagyott szántókon a , a botanikus kertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével illetve helyszíni magvetéssel természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítanak majd ki.

A védett és regionálisan veszélyeztetett növényfajok között szerepel a gumós macskahere, a tavaszi hérics, a szennyes ínfű, a kék atracél, a selymes boglárka, a gór habszegfű, a csuklyás ibolya és a pusztai meténg is.

_{Virágzik a tavaszi hérics. Illusztráció. (Fotó: Wikimedia)}

A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezik, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságukat, egyedszámukat, végső méretüket.

A tervek szerint 2021 végéig 24 870 palánta kiültetésével és 255 ezer mag helyben vetésével gazdagítják a térség növényi sokféleségét.

A projekthez hasonló munkát 2011-ben és 2012-ben már végeztek a SZTE Füvészkertjének szakemberei: akkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporították, majd telepítették ki a Körös-Maros Nemzeti Park nagykopáncsi területére.

Az évenként végzett ellenőrzés során kiderült, hogy a legtöbb faj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.