Unokája is emlékezett az ellenállóvezérre

Békéssámsonon a diktatúra legsötétebb éveiben szerveződött meg a korszak legfontosabb kommunistaellenes szervezete, a Magyar Ellenállási Mozgalom. A húsz főt tömörítő csoport az ötvenes években antikommunista röplapokat gyártott és terjesztett Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, valamint Budapesten is. Röpcéduláikon a szovjet megszállás, és az ÁVH-s terror elleni harcra buzdítottak.

Az ÁVH-nak csak 1955-ben sikerült felgöngyölítenie a mozgalmat: a húsz fiatal összesen 186 év börtönbüntetést kapott, kettejüket halálra ítéltek, amelyet kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtattak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt kiszabadultak, de többségüket 1957-ben újra elfogták, hogy hátralévő büntetésüket letöltsék. A kommunista rendszer fennmaradásáig állandó megfigyelés alatt álltak és másodrendű állampolgárok maradtak.

Tóth József “Püre”, az ellenállás egykori tagja 2016-ban hunyt el.

2016-ban sajnos Tóth József „Püre” is elhunyt, így ma az ellenállási mozgalom tagjai közül már csak Arany-Tóth Ferenc él, aki rendszeresen tart tanórát, előadást a békéssámsoni diákoknak, illetve Vásárhelyen is adott már elő.

Arany-Tóth Ferenc “Bozambó”

Nagy Gyöngyi történész, aki a pénteki tanórát tartotta, így emlékezett meg „Bozambóról”: „Ő egy olyan ember, aki a lehető leghitelesebben tudja elmondani, hogy mi történt akkor, és hogyan szervezték meg akkor ezt az ellenállást. Nagyon gazdag érzelmű és olyan ember, akinek ez az eseménysorozat az egész életére hatással volt.”

Nagy Gyöngyi

Békéssámsonról egy 10 fős delegáció érkezett, amelyből heten voltak gyerekek. Köztük volt Annus Kristóf is, annak az Annus Istvánnak az unokája, aki az 1951 és 1955 között működő mozgalmat vezette (majd a rendszerváltás után Békéssámson polgármestere is lett).

Annus Kristóf

Kristóf a következőket mesélte a „tatáról”: „Én erre nagyon büszke vagyok – tatára is meg az egész mozgalomra, hiszen annyira hűségesek voltak egymáshoz mind a húszan. Az akkori világban majdhogynem lehetetlen volt, hogy ilyen hosszú ideig rejtve maradjanak. Tata azt mesélte mindig, hogy nagyon nagy volt a barátság köztük – engem ez fogott meg az ő történetükben a legjobban.”

Zámbori Tamás

Zámbori tamás, Békéssámson polgármestere kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy a gyerekek megismerjék a múltat, azon belül is a helyi eseményeket. A Magyar Ellenállási Mozgalom történetét a 2015-ben létrehozott Szabadság Házában ismerhetik meg az érdeklődők.

A délután folyamán az Emlékpontban további rendezvények valósulnak meg a Kommunizmus Áldoztainak Emléknapja kapcsán. 16 órai kezdettel a sajtó számára mutatja be Dr. Miklós Péter intézményvezető az Emlékpont Könyvek sorozat új köteteit, Bálint László történeti kutató, állambiztonsági szakértő Ellenséges elemek és Miklós Péter (szerk.) Mindennapok a Gulágon című könyvét. 17 órától az 1950-es években a Dél-Alföld paraszttársadalmában címmel Prof. Dr. Őze Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára mond emlékező beszédet. Ezt követően bemutatják A fehérballonos című dokumentumfilmet az 1956-os budapesti, Kossuth téri sortűzről.

ÉR.