Digitális fejlesztés a mezőgazdaságban

Feldman Zsolt kiemelte: a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, az adatok gyűjtése, az adatbázisok építése, az automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése és mindezen eszközök integrálása, a digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is az fejlődésre, a piaci alkalmazkodásra az agrárágazatban.

Hozzátette: Magyarországon az agrárinformatikai, a digitális megoldásokat még csak szigetszerűen és szinte csak a termelésben alkalmazzák, mivel sokszor nincs megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára. Közölte, a változáshoz be kell mutatni az előnyöket és a lehetőségeket a gazdálkodóknak és a vállalkozásoknak.

Aláhúzta: különösen fontos azoknak az ismerteknek az átadása a gazdálkodók és a vállalkozások számára, amelyek alkalmazása segítheti munkájukat. Így például annak ismertetése, hogy a precíziós mezőgazdasági eszközök használatának milyen költségcsökkentő hatása van, illetve milyen hatékonysági előnyökkel jár a termeléshez, üzemirányításhoz kapcsolódó adatok összegyűjtése és feldolgozása. Ehhez hasonlóan előnyös az is, ha a termékpálya szereplői együttműködnek.

Feldman Zsolt az MTI kérdésére elmondta: a precíziós gazdálkodás alkalmazása a magyar mezőgazdaságban 2012 óta vált intenzívebbé. Ekkor született meg ugyanis a felismerés, hogy megkezdődött az agráriumban a technológiai forradalom, amelynek lényege a digitalizáció, az informatika kínálta lehetőségek egyre szélesebb körű alkalmazása. Kifejtette, a folyamat nem áll meg, a jövőben még inkább erősödik, ezért a kormányzatnak a digitális fejlesztés területén elkezdett munkájába a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart is be kell illeszteni.

Hozzátette: ennek jegyében írtak alá együttműködési szándéknyilatkozatot Németország és Magyarország között a mezőgazdasági digitalizáció területén januárban a berlini GrüneWoche kiállításon.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a konferencián arról beszélt, hogy 7 milliárd ember élelmiszer-szükségletét ma a Földön 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterület elégíti ki. A 2011-2050 közötti 30 százalékos népességnövekedés mellett az élelmiszerek iránti kereslet értékében 60 százalékkal növekszik, ezzel szemben a szántóterület nagysága legfeljebb 5 százalékkal növelhető. Ezért újfajta eszközökkel kell élni, így a digitalizáció alkalmazása a mezőgazdaságban fontos és hatékony eszköz a termelés növelésére – mondta.

Közölte azt is, hogy a NAK minden olyan gazdasági szereplővel együtt kíván működni, amelyik az informatika, a digitalizáció széles körű elterjedését segítheti az ágazatban. Úgy vélte, Magyarország agrárgazdasága még jelentős kapacitástöbblettel rendelkezik, mivel a lehetséges kapacitásainak most csak 50 százalékát használja ki.

Forrás: FM