Szimpóziumot tartanak a “Komócsin-klán” Csongrád megyei uralmáról

Tudományos szimpóziumot tartanak a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából február 24-én, délelőtt tíz órától Szegeden, a megyei kormányhivatal épületében.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
A hódmezővásárhelyi Emlékpont, a Csongrád Megyei Önkormányzat és helyi kormányszerv szervezte esemény részletes programját – egy sajtótájékoztató keretében – Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője ismertette a Tisza-parti város hivatali házában nemgrégiben berendezett Pártkontroll című kiállítóhelyen.
Elhangzott a pénteki előadássorozaton elsőként Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja szólal majd fel: bemutatja a NEB működését valamint a kommunista hatalombirtokosokról folytatott kutatásaik eredményeit.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
A folytatásban Bálint László állambiztonsági kutató beszél majd a „Komócsin-klánról”, a szocialista érában betöltött szerepéről. Szó lesz Komócsin Mihályról, „Pol Pot megye keresztapjáról” a megyei párt VB első titkáráról és megyei tanácselnökekéről, de édesapjáról, idősebb Komócsin Mihály munkásmozgalmi vezetőről, Illésről, a szegedi ÁVH vezéréről, de a brezsnyevi szovjet kommunista párt részéről Kádár János lehetséges utódjaként kiszemelt Komócsin Zoltánról is.
A szimpózium záróelőadása is a kommunista famíliához kapcsolódik: Miklós Péter káderjelentések alapján mutatja majd be Komócsin Mihály pályáját, politikai előmenetelét.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
Komócsint nehéz természetű, összeférhetetlen embernek tartották, akit 1956-ban csak átmenetileg, a Kádár-rendszer stabilizálásáig neveztek ki Csongrád megye élére. Azonban, ahogyan a szovjet csapatok ideiglenes itt tartózkodása is 1991-ig, úgy az átmeneti Komócsin-korszak is közel harminc évig tartott – mondta a vásárhelyi történész.