quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Piroska nyomában az Emlékpontban

2017. február 18.

A német író, Hugo Hartung az 1920-as évek elején járt Vásárhely-Kutason, s az itt szerzett élményein alapul a német nyelvterületen mind a mai napig népszerű regénye, valamint az annak alapján készült film, a Gyakran gondolok Piroskára . Baté Szilveszter negyedszázada kutatja a történet hátterét, amelyről Románc és elmúlás című filmjének második feldolgozásában számolt be.

Baté Szilveszter elmondta: az elmúlt években sikerült felvennie a kapcsolatot a regénybeli Piroska, valójában Késői Katalin fiával. Katalin mindössze tizenhárom éves volt, amikor Hartunggal a Fekete Sasban rendezett mulatságon találkozott, s bár az akkor húszéves írót megérintette a lány szépsége, szó sem lehetett közöttük románcról, arról meg végképp nem, hogy a lány Hartung után utazzon egyedül a Balatonra.

Az igazi Piroska valódi történetéről Baté Szilveszter elmondta: az elismert székkutasi családból származó lány férjhez ment a katonaorvos Draskovics Pálhoz, akinek a nevén – hivatása miatt – egy kisebb birtok volt. Ennek okán 1945 után kuláknak bélyegezték őket, s bár ingyenesen felajánlották az államnak a földterületet, menniük kellett. Csorváson húzták meg magukat, ahol a férj megbetegedett és nem élhette meg harmadik gyermeke születését. A családot az éhezéstől a rokonok jószívűsége mentette meg, s végül a Dunántúlon telepedtek le.

Katalin 1965-ben Budapesten ismét találkozott Hugo Hartunggal, akit kérdőre vont a regénybeli történet és a merőben más valóság közötti eltérés miatt, ám a német író – aki a regényből készült film forgatókönyvét is jegyzi – kijelentette: az írói szabadság adott számára lehetőséget a történetnek a valóságnál romantikusabb átírására és mint ezt Baté Szilveszter indokolta, a szereplő nevének megváltoztatásával is igyekezett óvni Katalin tisztességét.

Katalint megviselte a találkozás és visszavonultan élte életét 2008-ban bekövetkezett haláláig. Bár Baté Szilveszter találkozott vele és gyermekeivel is, azonban meg kellett fogadnia, hogy nem árulja, melyik településen él a család.