Konferencia a “második Trianonról”

Hetven éve, 1947. február 10-én írták alá a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést. Az évforduló kapcsán ma délelőtt nemzetközi konferenciát tartottak a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A tudományos tanácskozáson neves történész professzorok – köztük Romsics Ignác akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára – tartott előadást a megjelenteknek.

A tudományos összejövetel nyitányaként Miklós Péter, a rendezvénynek otthont adó közgyűjtemény intézményvezetője köszöntötte a vendégeket. Felvezetőjében arról a beszélt, az 1947-es békepaktum Magyarország számára jogilag és politikailag egyaránt új helyzetet teremtett:„egyrészt a magyar diplomáciának végleg le kellett számolnia azzal, hogy az ország visszanyerheti a Trianon előtti területének legalább egy részét, másrészt új nagyhatalom bukkant föl a közvetlen szomszédunkban, a Szovjetunió képében”.

_{Romsics Ignác (Fotó: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila)}

A főelőadó Romsics Ignác is – többek közt – a keleti szomszéd szerepét hangsúlyozta a előadásában. Elhangzott, a trianoni határok fenntartását leginkább a térségben akkorra már domináns szerepet szerzett – és Magyarországot is megszállva tartó – Szovjetunió szorgalmazta, míg a brit és amerikai diplomaták – legalábbis a béketárgyalásokat előkészítő szakértői anyagok szerint – megengedőbbek lettek volna.

_{Fotó: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

A Második Trianon című konferencián Vizi László Tamás főiskolai tanár, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese az 1920. évi trianoni és az 1947. évi párizsi béke létrejöttének körülményeit és tartalmi elemeit hasonlította össze, Gulyás László az SZTE professzor  pedig a második világháború utáni csehszlovák–magyar viták és ellentétek kulisszatitkait mutatta be.

Vajda Barnabás egyetemi docens, a szlovákiai Selye János Egyetem pedagógusképző karának dékánhelyettese, a párizsi békét a két korabeli szuperhatalom – a Szovjetunió és az Egyesült Államok – között kialakult hidegháború kontextusában vizsgálta.