quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

A magyar történelemről anekdotáztak

2017. január 30.


A szerkesztő véleménye szerint a Magyar Kultúra Napja alkalmából egyszerű dolga lett volna ha Kölcsey Ferenc és a Himnusz köré építi fel az estét, ám úgy gondolta, mivel a könyveket nem kapjuk véletlenül, ezért úgy döntött, hogy Tóth Béla – Magyar Anekdotakincséből, annak is a Szalay Károly által válogatott kötetétéből olvassanak fel.

Hegyiné Csernus Judit és Ditrói Zoltán, valamint fényesi Tóth János prezentálásában ismerhettük meg ezeket az anekdotákat. De hogy mi is az anekdota? A szó a görög nyelvből származik, azt jelenti „kiadatlan”. Rövid, prózai alkotás, jellemzően csattanóval, illetve erkölcsi tanulsággal végződő történet, amely az adomával ellentétben létező történelmi személyekhez kapcsolódik. A történet lehet valós vagy kitalált, de mindenképpen hihető.

A Vásárhelyi esték januári előadásán betekintést kaphattak az érdeklődők a magyar történelembe. Izgalmas és nagyon érdekes szeleteit ismerhették meg a magyar kultúrának Kinizsi korától, egészen Ferenc József koráig.

Ezen az estén néhány szólás eredetére is fény derült, ilyen volt például az Üsse meg a guta, vagy éppen a Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Ez utóbbiról így ír Tóth Béla: „Mikor II. András királyunk keresztes hadat vezetett a Szentföldre, a sereg megpihent Spalato dalmáciai városban. A magyarok, úgy látszik, ez ájtatos útjukban sem feledkeztek meg a boroskancsóról, mert egy Makó nevű vitéz úgy megittasodott, hogy már Spalato városában azt hitte, hogy Jeruzsálemben van, és Spalatót tisztelte Jeruzsálem gyanánt.”

„Dőreség lenne azt gondolnunk, hogy a kultúra az csak a művészetek produktuma, beszélhetünk tánc-, zene-, vagy akár képzőművészetről, de a kultúra tágabb értelemben egy közösségnek a szokásait jelenti, hogyan élünk, hogyan viseltetünk másik ember iránt” – fogalmazta meg fényesi Tóth János.

A következő alkalom február utolsó hétfőjén lesz, ahol egy Nobel-díjas költő munkásságát idézik meg, akinek kitüntetése nagy vihart kavart. Ő Bob Dylan, aki nem mellesleg Oscar-, Golden Globe-, tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes, dalszerző és zenész.

 

RV