Kártérítést fizet az állam a senyvedő raboknak

Havonta átlagosan mintegy 40 ezer forintot fizet a magyar állam azoknak a fogvatartottaknak, akiket nem tudnak a börtönökben az alapvető előírásoknak megfelelően elhelyezni, így alighanem joggal követelnének jóvátételt a strasbourgi bíróságától – jelenti a Népszava.

Az úgynevezett „előzetes kártérítés” rabonként napi 1200-1600 közötti összegre rúghat. A napilap szerint a menet az, hogy a panaszosnak levelet kell írnia az érintett Bv-intézet parancsnokához, és ha ő tizenöt napon belül nem tudja orvosolni a problémákat (javítani a körülményeken, vagy áthelyeztetni a rabot egy másik börtönbe) az érintett egy másik levélben, egy büntetés-végrehajtási bírón keresztül már igényelheti is a pénzt.

Fontos kitétel, hogy az előzetes kártérítéssel a fogvatartott lemond minden további kártérítésről.

A büntetés-végrehajtás parancsnoksága a Népszava kérdésére csütörtökön azt közölte: a jogszabály hatályba lépése – azaz január elseje – óta 115-en nyújtottak be igényt előzetes kártérítésre.

Elébe megy az állam a pereskedésnek

A Emberi Jogok Európai Bírósága még 2015-ben ítélt úgy, hogy a zsúfolt börtönviszonyok – tudniilik, hogy másfélszer annyi ember tölti büntetését a magyar Bv-intézetekben, mint amennyi hely van – kimerítik az embertelen bánásmód fogalmát.

Hat rab később perere is ment a magyar állammal, amit meg is nyertek. Összesen 26 millió forintot ítéltek meg nekik. Ezzel párhuzamosan mintegy 450 hasonló beadvány feküdt a strasbourgi testület asztalán.

Az állam lépett is: jelentősen enyhített a börtönök zsúfoltságán.