Negyedszázad a csomorkányi templomromnál

A Hódmezővásárhelyen és környékén számos kisebb-nagyobb falu terült el. Ezen települések közül mintegy 15-ben volt templom, amelyekből ötnek az alapjait régészeti kutatások is feltárták. Templomrom azonban csak egy helyen, az egykori Csomorkányban található, ami a várostól 17 kilométerre van.

A csomorkányi nyújtott félköríves templom (16. század) tömeg-rekonstrukciója

A román és gótikus stílusú téglatemplomot 1450 körül építhették félköríves apszissal, nyugatra támpilléres bővítéssel. A romjaiban ma is látható templom hosszú, keskeny, magas épület volt, gótikus hálóboltozattal, támpillérekkel. Belsejét vöröshomokkő-őrleménnyel színezett habarccsal vakolták, freskókkal díszítették, padlóját égetett cseréplapokkal burkolták. A nagyszerű hatást keltő romot 1830 körül megerősítették.

Magát a falut oklevelekben 1231-ben említették először. Ez a terület kiemelkedett a környék lápvilágából, ezért tűnt megfelelő helynek a letelepedésre.

1991-ben kezdődtek a munkálatok a csomorkányi templomromnál. A régészeti ásatások ekkoriban műemléki állagmegóvással kapcsolódtak össze, hiszen nagyon rossz állapotba kerültek a maradványok. Dr. Béres Mária a kezdetektől ásatója volt a romoknak, illetve a műemléki kutatások vezetőjeként vett részt a munkálatokban. Később pedig a természettudományos kutatásoknak is bizonyos szempontból a motorja volt.

„Az elmúlt évek kutatásai során rengeteg apróságra sikerült fényt deríteni, de ezek az apróságok egy nagyon érdekes ténysorozatot adnak ki. Sikerült rekonstruálni a templom építéstörténetét, küllemét, érdekességeit, és ezek rávilágítanak arra, hogy az alföldi templomépítészetben milyen sokféle hagyomány élhetett. A másik nagy lépése a kutatásnak a templom körüli települést érinti, aminek története szintén valamikor a 10. század végén, a 11. század elején kezdődött el, ami vélemény szerint egy izgalmas mezőváros volt, és aminek török-tatár hadjárat vetett véget 1596-ban” – fogalmazott Béres Mária, aki hozzátette, hogy a Csomorkány településének kutatása nem mentes a tudományos vitáktól sem. A történészek javarésze az okleveles és írott források alapján legfeljebb egy nagy faluról beszélhetünk Csomorkány esetében, addig a régészeti leletek alapján az derül ki, hogy mezőváros volt a templom körüli település. A következő kutatógeneráció feladata lesz az, hogy ezt a kérdést véglegesen tisztázza.

Jelenleg kutatás, ásatás nem zajlik a templomrom és a település környékén, de Béres Mária kifejezte abbéli reményét, hogy a tervásatások sorába sikerül beilleszteni a csomorkányi feltárást, ami egy újabb 25 éves régészeti munkát eredményezne.

ÉR.