quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Szőnyegbombázásként érte a madárinfluenza az alföldi baromfigazdaságokat

2017. január 09.

A mostani madárinfluenza-megbetegedés, különösen az Alföld középső két-három megyéjében, felért egy szőnyegbombázással – nyilatkozta Bárány László, a baromfitartással és feldolgozással foglalkozó Master Good cégcsoport elnöke a VG.hu-nak. A szakember szerint a betegség okozta közvetlen és közvetett anyagi kár már több mint hat és fél milliárd forintra tehető; ezt kormányzati és európai uniós segítség nélkül képtelen lesz az ágazat kigazdálkodni.

Jelenleg teljes körű kártalanítást azok a termelők, tenyésztők kaphatnak, akiknek állományát vagy a vírusfertőzés következtében, vagy a járványtani megelőző intézkedések keretében vágták le. Részleges kompenzációra azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek a járványügyi megelőző intézkedések következtében nem tudtak baromfiállományokat fogadni és nevelni, vagy meg kellett semmisíteniük a keltetőtojást, illetve naposbaromfit. Ebben az esetben a kompenzáció mértéke a káralap valódi összege, de nem tartalmazhat elvárt jövedelmet vagy egyéb kiegészítő jövedelmet – mutatott rá az állattartó cég vezetője.

Szavai szerint  fontos lenne, hogy azok az üzemek is kapjanak támogatást, amelyek a kialakult helyzet miatt akár 3-5 hónapig a szokásos vágómennyiség 20-40 százalékát tudják csupán feldolgozni – vagy akár még ennél is kevesebbet.

Ezeknek a vállalkozásoknak lehetőség szerint olyan bérkompenzációt kellene nyújtani, amely biztosítaná a munkaerő megtartását, és nem utolsósorban nem lehetetlenítené el az adott vállalkozás likviditását, jövőjét – tette hozzá a szakember.

Elmondása szerint vis maior helyzet alakult ki a feldolgozóüzemeknél is a pecsenyekacsa, hízott kacsa és hízott liba alapanyaghiánya miatt. Itt a madárinfluenza okozta károk 2400-2500 ember munkahelyét érintik. Mint fogalmazott, ezek a vállalkozások átmenetileg sem engedhetik el a dolgozóikat, hiszen az ismert erőforrás-hiányos helyzetben néhány hónap múlva nem tudnák előteremteni a szükséges szakképzett munkaerőt. Az ilyen típusú kompenzációs igények összegzése és feldolgozása jelenleg is tart, de becslése szerint ennek nagyságrendje nagyjából 2,1-2,5 milliárd forint körül várható.

Meglátása szerint joggal jelenthetnek be részleges kompenzációs igényt azok az exportőrök is, akiknek a már úton lévő termékeit a különböző járványügyi zárlatok miatt visszafordították.

Ez utóbbi kategóriában a magyar baromfitermékeket exportáló vállalkozások igénye 500-600 millió forint körül alakulhat – mondta Bárány László.

A Világgazdaság a kérdés kapcsán megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is: a tárca tájékoztatása szerint a törvényben nem szabályozott körben történő esetleges kártalanításról még zajlanak a tárgyalások a Baromfi Terméktanáccsal, az állományfelszámolásra eddig mindenesetre több mint kétszáz állattartó helyen került sor.

A madárinfluenza-járvány eddigi közvetlen költségei meghaladják a 3,3 milliárd forintot, amelyből az állattartók kártalanítása több mint 2,7 milliárd forintot tesz ki – közölte a minisztérium.