Megkezdi működését a mezőhegyesi ménesbirtok
Megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy 2017. január 1-jén megkezdje működését a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Mezőhegyesen – nyilatkozta Farkas Sándor, a ménesbirtok újjászervezési munkálatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos az MTI-nek.
A szentesi honatya emlékeztetett: a részvények állami felvásárlása a közelmúltban megtörtént; a ménesbirtok ismét köztuulajdonban van, mindemellett a társaság gazdasági és jogi átvilágításán is.
Az elmúlt hónapokban jelentősen javult a gazdasági helyzete és így a gazdálkodása is a zártkörűen működő részvénytársaságnak. Korábban ugyanis jelentős lemaradások voltak az éppen aktuális mezőgazdasági munkákban, amit átszervezéssel és számos más szervezési intézkedéssel, például gépvásárlással sikerült megoldani – mondta a politikus.
Elhangzott, a tervezett területen már megtörténtek az őszi vetések, de elvégezték a szükséges őszi talajmunkákat, például az őszi mélyszántásokat is; a társaság dolgozói ,,megteremtették a jövő évi sikeres gazdasági működés alapjait”.
A pontos számokról szólva elmondta, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság 8200 hektár szántón gazdálkodik, amihez még mintegy 1500 hektárnyi erdő is tartozik. A tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja a társaság felett, ám ezt Lázár János megbízás alapján átadta Farkasnak.
A szakember szerint magáncégből újra állami céget szervezni ,,nem könnyű, de szép feladat”.
A ménesbirtokot 1784-ben alapították, hagyományai több mint 200 évesek, így nem könnyű feladat a modern gazdálkodás feltételeinek megteremtése a hagyományokat is figyelembe véve – jegyezte meg a kormánybiztos.
A 21. századnak megfelelő, korszerű gazdálkodás feltételei között említette a legkorszerűbb gazdálkodási technikák és technológiák alkalmazását például a szarvasmarha- és lótenyésztésben, valamint a növénytermesztésben. Ez utóbbi területen fontos szerepet kap a vetőmag-előállítás 2600-2700 hektáron. Főként hibridkukorica-, zöldborsó- és őszi kalászos vetőmagot állít elő a cég, illetve maga termeli meg az állattenyésztés számára szükséges takarmányt is.
A ménesbirtok feladatai között azonban több olyan is van, amelyeknél nem lehet csak a hatékonysági szempontokat érvényesíteni. Ilyen a lótenyésztés vagy a tejelő szarvasmarhák tartása, persze e területeken is törekedni kell a minél hatékonyabb gazdálkodásra – mondta Farkas Sándor.
A szarvasmarha-tenyésztésben például a Holstein-fríz fajta tenyésztése mellett a magyar tarkát is szeretnék visszahozni, miután ez a fajta is Mezőhegyesről indult.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak mindemellett 24 műemlék épület fenntartásáról is gondoskodnia kell.
Az épületeket helyre kell állítani, karban kell tartani. Olyan funkciót kell kapniuk, mint például a turizmus kiszolgálása, egy részükben pedig a vidéki gazdálkodás hagyományait szeretnék bemutatni a szakembereknek és az érdeklődőknek – olvashat az interjúban.
Elhangzott még, a jövőben a helyi mezőgazdasági szakiskolát is szeretnék bevonni a ménesbirtok és a mintagazdaság működésbe, nemcsak a lótenyésztés hanem a gazdálkodás egyéb területein is.
Olyan szakmai és oktatási programot szeretnének kialakítani, amely ösztönzi a diákokat a mezőgazdasági szakmák minél szélesebb körű elsajátítására. Ezért új ösztöndíjrendszert is létre szeretnének hozni, amely nemcsak a középfokú, hanem a felsőfokú oktatási intézményekben is működne – ismertette a kormánybiztos.
A tervek szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a későbbiekben is a jelenlegi, mintegy 410 foglalkoztatotti létszámmal működik majd, arról azonban a kormánybiztos még nem tudott nyilatkozni, hogy milyen árbevétellel kalkulálnak; szavai szerint még sok ,,llezáratlan tárgyalás” van ez ügyben.
Annyit mindenesetre elmondott, hogy mintegy 450-500 millió forintos eredményt szeretnének elérni az első teljes gazdasági évben, 2017-ben.
