Palkovics Vásárhelyen: külföldön is eladható termékké kell tenni a magyar agrárképzést

Külföldi diákok számára is vonzóvá kell tenni a magyar agrár-felsőoktatást – jelentette ki Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára pénteken Hódmezővásárhelyen, a helyi agrárképzés indulásának 120 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

A szakpolitikus szavai szerint a kormány szeretné elérni, hogy a közeljövőben mind a külföldi hallgatók száma, mind a kutatói-oktatói részarány a duplájára emelkedjen. Mint fogalmazott, a cél az, hogy a honi orvosképzéshez hasonlóan a magyar agrár-felsőoktatás  is „jól eladható termék” legyen a nemzetközi piacon.

Közölte, ennek érdekében némiképp átalakítják a Stipendium Hungaricum programot is: jövőre a partnerországok diákjai számára felajánlott nyolcezer férőhely jelentős része már az agrárterületen lesz meghirdetve.

Az akadémikus szerint mindezeken felül meg kell erősíteni az oktatási intézmények és a mezőgazdasági vállaltok közti együttműködést is. Ennek érdekében már dolgoznak egy új, az egyetemek és a cégek számára is nagyobb szabadságot biztosító duális képzési forma kialakításán.

_{Forrás: Kormány.hu}

Az államtitkár beszámolójából mindemellett az is kiderült, a jövőben három intézménytípusba tagolódna a magyar agrároktatás: egyrészt megmaradna a tudományegyetembe ágyazott agrárképzés, emellett működnénenk a szűkebb területekre specializálódott szakegyetemek, továbbá megjelennének a különböző agrárképzéseket tömörítő – „stratégiai együttműködésként, társult intézményként, vagy egy-egy kar csatlakozásával megvalósuló” – intézmények is.

Palkovics szerint az agrároktatásra fordított pénzt is emelni kell: mint mondta, semmi sem indokolja, hogy egy agrármérnök képzése lényegesen alacsonyabb forrásból valósuljon meg, mint más műszaki területeké.

A mezőgazdaság mellett az agrárképzés is stratégiai ágazat. Sikeres mezőgazdaság elképzelhetetlen megfelelő oktatás, tudás nélkül – erről már Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt. Meglátása szerint a sikeres képzés azon múlik, hogy „hogyan tudja a hagyományos tudást integrálni a jelen oktatásába, egyúttal milyen válaszokat képes adni a jövő kihívásaira”.

Az olyan problémákra, mint a klímaváltozás, vagy az ivóvíz, az öntözés, a népességrobbanás kérdésére csak „agrár válasz” nem létezik, fontos az együttműködés más tudományterületekkel – közölte a politikus.

Az agrárium kibocsátása a 2010-es 1686 milliárd forintról 2015-re 47 százalékkal, 2488 milliárd forintra emelkedett.  Az export 2010-ben 5,8 milliárd, tavaly 7,9 milliárd euró körül alakult, idén az előrejelzések szerint meghaladja a 8 milliárdot – közölte immáron Jakab István, az Országgyűlés alelnöke. Kifejtette, a növekedés elsősorban nem a volumen emelkedésének, hanem a magasabb feldolgozottságú termékek növekvő arányának köszönhető.

A további fejlődés azonban elképzelhetetlen az új technológiák alkalmazása nélkül, ehhez pedig minőségi agrár-felsőoktatásra van szükség – tette hozzá a politikus.