Újabb fontos orvoskutatás indul a szegedi egyetemen

Uniós és hazai támogatással a súlyos egészségügyi problémát jelentő szájüregi megbetegedések vizsgálatára indult kutatási program a Szegedi Tudományegyetemen.
Minárovits János, az SZTE Fogorvostudományi Karának professzora a programot bemutató hétfői konferencián elmondta, a fogágygyulladás és szájüregi daganatok népbetegségnek számítanak: a szájüregi daganatok a hatodik leggyakoribb ráktípusnak számítanak a világon; évente 500 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak. Hozzátette, e betegségtípusnál nagyon kedvezőtlen, csupán 50 százalékos az ötéves túlélési arány.
Az egyetemi tanár szerint Európában nálunk, Magyarországon a legmagasabb a szájüregi betegségek előfordulása és az ebből fakadó halálozás.
Minárovits János hangsúlyozta a kezelés szempontjából kiemelkedő szerepe van a korai felismerésnek, a megfelelő időben elvégzett beavatkozások jelentősen javíthatják a páciensek túlélési esélyét.
A most induló – a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karával és a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közös, 690 millió forintból gazdálkodó, négyéves – program célja, hogy molekuláris módszerekkel megvizsgálják a szájüregi mikrobaközösségek összetételét.
Az egészséges szervezetben betegséget nem okozó, igen változatos összetételű baktériumok közösségéről van szó. A dohányzás, a rossz szájhigiéné, a magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása megváltoztathatja ezeket a mikrobaközösségeket, ez pedig összefüggésbe hozható a betegségek kialakulásával. A sok minta párhuzamos elemzését lehetővé tevő új generációs szekvenálási módszerekkel meghatározzák a mikrobaközösségek összetételét, és olyan jeleket keresnek, melyek lehetővé teszik az elváltozások rák kialakulása előtti stádiumának felismerést – mondta a professzor.
Szavai szerint a debreceni kutatókkal együttműködve azt is vizsgálni fogják, befolyásolják-e a fogpótlásban alkalmazott titán implantátumok felszíni módosításai a szervezet sejtjeinek tapadását, és gátolható-e ily módon a gyulladást okozó, az implantátumok felszínéhez tapadó baktériumok szaporodása.