quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Promenad.hu archívum

Retyisával ízesített közmeghallgatás

2016. november 29.


Magyarcsanádot négy nemzetiség alkotja, a többségben lévő magyarok mellett romák, szerbek és románok élnek a községben. Kedden az utóbbiak kisebbségi önkormányzata szervezett közmeghallgatást. A nemzetiségi házban tartott rendezvény igen családias hangulatban telt. Nem csupán azért, mert igen kevesen voltak, hanem azért is, mert a jelenlévő asszonyok beszélgetés közben jóféle hazai étkekkel is megkínálták egymást.

– Apai ágról vagyok román, édesapám Arad mellett született, s onnan az 1900-as évek elején került előbb Makóra, ahol megnősült és onnan költöztek át Magyarcsanádra – tudtuk meg Szeges Jánosné Faur Katalintól. A 76 esztendős asszonynak öt unokája és két dédunokája van. A gyerekek alig tudnak valamit románul, mert igen messze kerültek Kati nénitől, aki taníthatná őket. Szeges Jánosné árulta el, mi is az a retyisa, illetve hogyan is kell elkészíteni, a receptet tőle itt hallja:

##audio:3398##

A csanádi román közösség ápolja a hagyományait, s ahogy a kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese, Túri Andrásné fogalmazott: az édes- és a nagyanyák szokásait szeretnék megőrizni. – Hetente találkozunk a nemzetiségi házban, ahol most ebben az őszi, téli időszakban elsősorban varrunk az asszonyokkal, nem csupán román, de magyar motívumok is megjelennek ezeken a munkákon – sorolta az elnökhelyettes.

A közmeghallgatáson értékelték az idei évet, illetve szóba kerültek 2017 tervei is. A község 1500 lakosa körül közel 300-an tartják magukat román nemzetiségűnek, de közülük csak kevesen vesznek részt aktívan a különféle programokban. – Számos rendezvényt, összejövetelt tartunk, ahol a hagyományok mellett természetesen a gasztronómia is előtérbe kerül, többségében az idősebbeket sikerült összefogni, de a fiatalokat is szívesen várjuk – tette hozzá Túri Andrásné.

Munkatársunktól. K.