Szent Orbán vigyáz a Misivóra

Már nem csak borlovagi címmel büszkélkedhet Sarró Mihály, hanem a Misivóval is. A makói borlovag boros helyiségére egy szent is vigyáz. Az összejövetelekre és borozgatásra alkalmas ívót családjával és barátaival használja ki.

Gajáta Fanni – Makó

Tavaly ősszel egy délutáni borozgatás során gondolkozott el azon Sarró Mihály, hogy a melléképületét át kéne alakítani. Az ötlet onnan jött, hogy a baráti társasága sokat jár át hozzá beszélgetni és iszogatni Misi bácsi saját készítésű borát. Közel egy év munkája után májusban a helyet nemcsak megszentelték, de saját védőszentje is lett. Az ünnepélyes „megnyitóra” még egy vers is íródott.

– A barátaim nagyon sok mindent hordtak ide, üvegektől kezdve különböző cserépedényeket át mindent.  A lányaimtól születésnapomra megkaptam Szent Orbán szobrát, de hozzá a dobozt az egyik asztalos barátom készítette – árulta el Misi bácsi. – Szentet egy nagyon kedves, dióskáli plébános barátom ajánlotta. Azonnal elfogadtam az ötletét.

De hogyan is lett Sarró Mihályból Borlovag? Az elmondása szerint a szerencsés volt, amikor találkozott egy régi lovaggal, Oláh Károllyal, aki végül beajánlotta.  Ezután válhatott a szegedi Szent Vince Borrend lovagjává Ópusztaszeren. A Borlovagnak saját bora is van: a zöld veltelini, vegyes és a traminit.

– Édesapám lévén jött a bor szeretete, de ő annyira nem foglalkozott vele. A készítéshez akkor kerültem közel, miután a feleségem családjába bekerültem – mondta a Borlovag. – Egykor volt a Maros-parton egy hold gyümölcsösöm, ahol cserszegi fűszeres és vegyes bornak való termés volt. Aztán béreltem is földet, de miután az kevésnek bizonyult, a sajátomhoz kellett még vennem.

Misi bácsinak és a feleségének is a kedvence a tramini: akkor szeretik, amikor kellemes illata, íze és csodás színe van. Száraz bor lévén sültekhez, de még pörkölt után is szívesen fogyasztják.