quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 18. péntek
  -  Andrea, Ilma
Vásárhely24.com archívum

Új, korszakalkotó antibiotikum kifejlesztésén dolgoznak szegedi kutatók

2016. november 21.

Új antibiotikum kifejlesztésén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának kutatói – derült ki az SZTE közkapcsolati igazgatóságának egy hétfői közleményéből. A tájékoztató szerint az antibiotikum-rezisztenciára próbálnak megoldást találni.

Emlékzetetnek, napjainkban a baktériumok egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben, minek után a bakteriális betegségek kezelése egyre nehezebb. Szakértők szerint a probléma csak súlysobodik. Egyes becslések szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia az egyik vezető halál ok lehet. Ezért is fontos tenni ellene.

A szegedi progrjekt két lépcsőből áll. Kutatók egy csoportja a rezisztencia okait és útját tanulmányozza (rezisztens baktériumtörzseket hoznak létre, majd megvizsgálják, hogy az antibiotikum kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára), míg a másik csapat az így kapott eredmények alapján olyan antimikrobiális anyagokat állít elő, melyek megpróbálják „becsapni” a baktériumok védekező rendszereit és kivédik rezisztenciát.

A kutatóteameket Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva, valamint Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre alkotja.

A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amely módszertant alakít ki arra, hogy minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudjanak kifejleszteni. A kutatás eredményeképpen olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek több molekula egyidejű alkalmazásán alapulva a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá teheti – olvasható a beszámolóban.

A programban a tudományos utánpótlás nevelése is fontos szerepet kap: a tervek szerint huszonhét fiatal kap, majd lehetőséget arra, hogy a kutatási témához köthető értekezéssel fokozatot szerezzen.

A projekt valamivel több mint 815 millió forint – uniós és hazai –  forrásból valósul meg.