Egy cinikus lelkészi válasz: nézegessék csak a Kincses temetőt, előbb-utóbb úgyis odakerülnek

Majdnem pontosan egy éve, mivel – úgy tudjuk – megdőlt és balesetveszélyessé vált a vásárhelyi Kincses temető betonlapokból álló kerítése, a legalsó elemig lebontották azt. Azóta e kép semmit sem változott. Az Észak utca lakói közül elsőként Faragó Sándorné Mária elégelte meg a kialakult állapotokat.

A temetővel szemközt lakó asszony a Vásárhely24-nek elmondta, több oka is van a “kerítésnélküliség” ellen tiltakozniuk. A nyitott – és sokszor rendezetlen, szemetes – temető látványa, közelsége nagyon zavaró, az ingatlanok ára is esett ezért, de arról is beszámolt, egyszer őt már meg is támadták. Egy este már sötétben ért haza, amikor egy, a nyitott kerítésű temetőben megbújt kapucnis férfi termett a kapujánál és tolta volna azt befelé, vele együtt. Az volt a szerencséje, hogy egyik fia éppen előtte állt be az udvarba autójával, így a támadó elmenekült a temető felé. Ügy ugyan nem lett az esetből, de kihívták a rendőrséget, akik megpróbálták fellelni a támadót, de ez a zegzugos és kerítés nélküli temetőben már eleve lehetetlen feladatnak tűnt.

Faragóné Mária ezek után, nyár elején megkereste a temetőt fenntartó Susáni Református Egyházközség képviselőjét Nagy Zoltánt panaszaival. Az asszony elmondta, a beszélgetés után számára kiderült a lelkész úrral nem tudnak zöldágra vergődni a kérdésben, nemcsak hogy nem akarta megérteni az ott lakók problémáit, de úgy érezte azok nem is érdeklik – mondta. Sőt a lelkész visszakérdezett, ugyan miért zavarja őket ez a tájkép, hiszen élnek, úgyis meghalnak és odakerülnek.

Mária megjegyezte, van hite, de ő nem református, a cinikus választ pedig rendkívül sértőnek érezte. Végül sem megnyugtató választ, sem ígéretet nem kaptak arra, hogy a temető kerítését valamikor is helyreállítsák.

Az asszony az önkormányzatot is felkereste. Hegedűs Zoltán alpolgármesterhez fordult annak fogadóóráján. A vásárhelyi önkormányzat és a Susáni Egyházközség kapcsolata azonban eddig sem volt felhőtlennek mondható, de az alpolgármester megpróbált segíteni. Faragó Sándorné aláírásgyűjtésbe kezdett a környéken az állapot megszűntetése érdekében. A papírt nemcsak az Észak utcán lakók, de a Jókain és például a Nefelejcs utcán élők is aláírták. A levelet a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz vezetőjéhez, Juhász Tündéhez fogják eljuttatni, akinek lehetősége van eljárni az ügyben. Úgy tudjuk, a kormányhivatal építésügyi hatósága kötelezte a kerítés felújítására a temető fenntartóját még a lebontás után nem sokkal, de nem történt semmi.

Mária elmondta, aláírásgyűjtő körútján már olyan pletykát is hallott, hogy az egyház lehet nem is akarja a kerítést megcsináltatni, mondván azzal javul a temető közbiztonsága, csökkennek a lopások, azáltal hogy a környék lakói rálátnak a sírkertre. Ennek azonban éppen az ellenkezője fordulhat elő, ha bárhol az utcán megállva, másodpercek alatt be lehet “lépni” a temető területére, a sírok közé.

Faragóné még hozzátette, nem ők az egyetlenek, akiket zavar a nyitott temető, sokakkal egyetemben úgy vélik, joguk van megfelelő körülmények között élni, nem pedig folyton a temetőt bámulni, vagy félni a sötétben.

Férje, Sándor még arról is beszámolt, nemrég a nyitott kerítés mellett egy fehér furgont látott, melyen felírat ugyan nem volt, de pár méterrel beljebb a sírok között egy kőfaragó dolgozott az egyik kegyhelyen, a kerítésen átjárva a munka helyszíne és a gépkocsija között. Mindez pedig csak azért érdekes, mert egy tavaly, a Susáni Egyházközség részéről hozott döntés értelmében, csak azon temetkezési vállalkozók, sírkövesek mehetnek be a Kincsesbe, akik díjat fizetnek és szerződésük van.

Az ügy fejleményeit természetesen követni fogjuk.

Faragó Sándor és Mária nevüket igen, de arcukat nem szerették volna vállalni a cikkhez.