A történelmi gondolkodás fejleszthető

„Nem csak az ’56-os forradalom kérdése merült fel a beszélgetésen, hanem az egész huszadik századi magyar történelem kérdése is. Hiszen az a negyven esztendő, ami 1945 után a történelmi tudat torzításáról szólt, ahol újraírták az egész történelmet, de főleg a huszadik századit, nyilván a kommunista mozgalom és azok vezetőinek érdekében, hosszú ideig hatott. Az ami ezt ellensúlyozta volna az a családi emlékezet, de az is komoly sérülést szenvedett, hiszen jól meggondolták a szülők is, hogy mit mondjanak gyermekeiknek. Olyan nemzedékek nőttek fel ebben a hamis történelemtudatban, akik ma tanítanak. Ők sok energiát mozgósítanak azért, hogy valamivel kompenzálják azt a sok befolyást, amit kisdiákként, pedagógus hallgatóként kaptak. Ehhez segítségre van szükség” – mondta el Árva László, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola igazgatója, illetve a Történelem Tanárok Városi Munkaközösségének vezetője, aki a szeminárium levezető elnöke volt ezen az eseményen.
Konferenciákkal és könyvekkel lehet újraértelmezni az ezekről az eseményekről kialakított képet. Utóbbi kapcsán, az ELTE-n tanító Borhegyi Péter, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnél a történelem tankönyvek vezető szerkesztője, hiteles előadást tudott tartani ebben a témában. Előadását „Magyarország 1945 és 1989 között – Hogyan segítik elő a történelmi gondolkodás fejlesztését az új tankönyvek?” címmel tartotta, ahol elhangzott, hogy az új tankönyvekkel arra törekszenek, hogy a diákokat elgondolkodtassák arról, hogy milyen alapon változtak meg, vagy éppen hogyan nézett ki, ’89 előtt ’56 megítélése. Erről nem csak egy főszöveg, hanem gondolkodtató háttérblokk, módszertani segédanyag is rendelkezésre áll a tanulóknak.
Ezen a műhelyszemináriumon előadást tartott még Kojanitz László az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos segédmunkatársa, aki arról beszélt a hallgatóságnak, hogy miként őrizhető meg 1956 különlegessége a mai fiatalok számára. Jancsák Csaba a Szegedi Tudomány Egyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet főiskolai docense arról beszélt, hogy milyen új kihívások és lehetőségek vannak 1956 tanításában.
Dr. Kas Géza a budapesti Városmajori Gimnázium történelem szaktanár, illetve a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének tagja a XX. századi történelem oktatásáról számolt be, a források tükrében. Tóth Eszter Zsófia a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa a forradalmi és az ellenforradalmi bűnbakképzés prizmatöréseiről beszélt.
RV