Móra Ferenc kiszombori nyomában

A kiszombori Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör számos rendezvényével színesíti a község kulturális életét. Ennek egyik eleme a Zomborról mindenkinek elnevezésű históriás előadássorozat, melynek negyedik összejövetelére várták péntek este az érdeklődőket a helyi Ady Endre Művelődési Ház nagytermében. Szilágyi Kata régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum múzeumpedagógusa ismertette a községben eddig végzett feltárások eredményét, amit azzal egészített kit, hogy számos tárgyat, pontosabban a településen előkerültek másolatait be is mutatta.

Ezek a másolatok nem csupán teljesen megegyeznek az eredeti és felbecsülhetetlen értékű eredeti használati tárgyakkal, hanem ugyan úgy is készültek, mint azok. – Mindig az adott kor technikáját felhasználva születtek meg ezek az edények, ha kellett, akkor szintén gödörben égették ki, más esetben pedig az úgynevezett hurkatechnikát alkalmazták – sorolta Szilágyi Kata.

– Kiszomboron az első ásatás elkezdése Móra Ferencnek köszönhető, az ő 1928-as feltárását azóta nagyon sok követte, amiben elsősorban a nevét viselő szegedi múzeum régészei vették ki a részüket – tudtuk meg Szilágyi Katától. A fiatal régész, múzeumpedagógus elmondta: az új kőkortól kezdve egészen az újkorig nagyon színes leletállomány került elő a zombori földből. Hogy pontosan miről is beszélt Szilágyi Kata Kiszomboron, azt tőle itt hallja:

##audio:3339##

Szilágyi Kata nem csupán a szegedi múzeum múzeumpedagógusa, hanem az SZTE meghívott óraadó oktatója, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen írja a doktoriját. – Amióta az eszemet tudom, régész akartam lenni, a tanítás, a tanulás mellett most legszívesebben otthon kövekkel, egykori kőeszközökkel foglalkozom – tette hozzá mosolyogva. Arra a kérdésre, mit csinál, amikor nem a régészet és a hozzákapcsolódó valamelyik munkakör tölti ki az órái nagy részét, a következőt válaszolta a gyulai származású Szilágyi Kata: a családi tehenészetben segédkezik.

Munkatársunktól. K.