Aki nem csak a habokban alkot

Hunor szülei képzőművészek, így a szülőszoba után (kis túlzással) szinte mindjárt a műteremben találta magát. A művészet volt először, és utána jött az életébe az úszás, hogy a Csongrádon élő szülei rendszert vigyenek a fiuk életébe. A próbálkozás olyannyira jól sikerült, hogy Hunor sikert sikerre halmozott az úszásban, és később kétszeres olimpikon lett, valamint Európa-bajnok ötödik és örökös osztrák bajnok is, csak hogy néhányat említsünk.

Hunor egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban, Alabamában végezte a képzőművészetin, de élt Pesten és Ausztriában is. Visszatérése Hódmezővásárhelyre egy álomszerű dolog a számára, neki ez a hely a béke szigete. A fiatalember a Vásárhelyi Hód Úszó SE sportkoordinátoraként, edzőjeként tevékenykedik, és ez elég szabadságot ad neki ahhoz, hogy a Kohán György utcán található, nemrégiben felújított Művésztelepen kreatívan alkothasson, ahol a Csikós András festőművészről elnevezett termet kapta meg. Ez nagyon sokat jelent a számára, hiszen gyerekkori élmények is fűzik a nagy festőelődhöz. „Csikós András festőművész volt az első mentorom, aki gyakorlatilag a szomszédunk volt, de ugyanígy éreztem Fejér Csaba festő iránt is. Tulajdonképpen az első művészethez kötődő emlékem is Csikós Andrással „Bandikával” történt, amikor nagyjából négy éves koromban a Gosztonyi utca spájzában beleszívhattam a cigijébe, így a festészet nekem egy álommunkává vált.” – emlékezett vissza Máté Hunor, és nevetve hozzátette, hogy ott azonnal eldöntötte, többet nem is nyúl a cigarettához.

Tulajdonképpen a festészetben és a szobrászatban még csak most kezd el kibontakozni a tehetséges fiú, a közelmúltban több kiállítása is volt. Temesváron egy csoportos kiállítás részese volt, előtte Lengyelországban mutatta be a műveit, itthon pedig a legutóbb Csongrádon tárta a nagyközönség elé alkotásait. A művészetben most a motivációt a kapu szimbóluma adja, továbbá az ajtók, valamint a fény és sötétség kettősége is érdekli. Hunor hangsúlyozta, hogy az alkotásaiban senkit nem akar utánozni, a saját útját szeretné megtalálni.

A sportéletben ellenben van példaképe. Az amerikai mentora, Sonja Porter az, aki beléültette azt a mentalitást, amivel úgy érzi, jelenleg és a jövőben is boldogulni fog, miszerint a gyereket terelgetni kell, de meg kell hagyni a személyiségét. „Elköteleztem magam a vásárhelyi úszósportnak és a képzőművészetnek is. Ez a kuckó a Művésztelepen azért is jó, mert lehetőséget ad arra, hogy akár este is dolgozzam és alkossak, ha végeztem az uszodában.” – összegzett Máté Hunor, akit ha választás elé állítanánk, hogy a két „szerelme” közül válasszon, akkor nehéz szívvel, de az elért úszósikerek után a képzőművészet mellett tenné le a voksát.

sk