A családi szeretet élteti Erzsike nénit

Bartha Ferencné Stranszky Erzsébet Mindenszentekkor, vagyis november elsején született kilenc évtizeddel ezelőtt. – A makói tanyavilágban, pontosabban Csókáson nevelkedtem, édesanyám sajnos korán elhunyt, így mi, gyerekek magunkra maradtunk édesapámmal – mesélte Erzsike néni. Testvéreinek és neki is gyorsan önállósodnia kellett, megtanultak főzni, sütni, takarítani, egyszóval mindent, ami egy ház körül szükséges.

– Bekerültünk Makóra, a hugomat a kórház konyhájára vették fel, s hamarosan én is követtem – sorolta a születésnapját ünneplő Erzsike néni. Negyvenhárom esztendőn keresztül dolgozott ott, különféle helyszíneken és beosztásokban. Még a főszakácsi rangot is elérte. Nyugdíjba vonulása után mindössze két évet pihent, aztán visszament a konyhára, ahol még tíz éven keresztül főzött, sütött. – Mind a mai napig nagyon sok ismerősöm van a városban ennek köszönhetően. most már a fájós derekam miatt ritkán hagyom el a házat, de az ablakon keresztül sokat beszélgetek az utcánkban megfordulókkal – tudtuk meg tőle.

Későbbi párjának a testvérei közel laktak egykoron Erzsike néniékhez, ennek köszönhetően ismerkedtek össze. A férje harminc év elhunyt. – Egy lány ikerpárunk született, s mára már öt unokám is van – büszkélkedett az ünnepelt. Szerető család veszi körbe Erzsike nénit – elmondása szerint – ennek köszönheti ezt a szép és hosszú életet. – Én sütök, főzök nekik, s akkor vagyok a legboldogabb, mikor tizen is körbeüljük az ebédlőasztalt – tette hozzá mosolyogva. Az unokák kicsit édesszájúak, így elsősorban rakott palacsintát, stíriai metéltet kérnek a nagymamától.

Erzsike nénit szerdán az Apaffy utcai otthonában Farkas Éva Erzsébet polgármester is meglátogatta. A városvezető egy hatalmas csokor virágot, egy dobostortát, valamint Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő levelét hozta. Ennek kapcsán az ünnepelt előkereste és megmutatta azt a miniszteri kitüntetését, melyet még 1980-ban kapott a kiváló munkája elismeréséül.

Munkatársunktól. K.