Sok ezer turistát hozna Szegedre egy magyar olimpia

Hat vidéki település neve szerepel Budapest mellett a 2024-es nyári olimpia rendezési jogaiért most ősszel benyújtott magyar pályázati anyagban, köztük Szeged városé is.

A csongrádi megyeszékhely az ötkarikás játékok kajak-kenu versenyeinek adna otthont. Szakértők szerint a Szegedi Olimpiai Központban ehhez lényegében már most minden lehetőség adott, a Maty-éri sportpálya jószerivel már holnap házigazdája lehetne egy ilyen nagyszabású sportrendezvénynek.

Fejlesztési tervek persze vannak. Ezekről, a magyar olimpiai beadvány esetleges győzelme után várható, ahhoz közvetve kapcsolódó szegedi beruházásokról, valamint a világviadal rövid és hosszú távú helyi hatásairól kérdeztük a pályázati munka koordinációjával megbízott Budapest 2024 Zrt.-t.

Hosszú az út Limáig

Mindezen elképzelések, várakozások bemutatása előtt azonban érdemes nagy vonalakban felvázolni, hol tart most a magyar olimpia ügye, továbbá milyen feladatok várnak még a pályázatírókra.

A Budapest 2024 Zrt. október 7-én nyújtotta be a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz a második fordulóra összeállított pályázati anyagot. A sok száz oldalas dosszié a főváros és a leendő szervezők vállalta garanciákat, valamint a sportesemény szervezeti és jogi kereteit foglalja írásba, de itt kaptak helyet az előzetes helyszíntervek módosításai is.

_{Nemzeti színű ötkarika Budapesten. (Fotó: MTI)}

A dokumentum egy építészek, mérnökök, tervezők, biztonsági és rendészeti szakemberek, hazai és nemzetközi turisztikai szakértők, közlekedésmérnökök, közgazdászok, jogászok, egészségügyi dolgozók, valamint sportvezetők és sportszakmai tanácsadók alkotta stáb közös munkája.

A csapat kilenc minisztériummal, harminc állami szervezettel, hatvankét magyar és külföldi sportszervezettel, kilenc önkormányzattal, mindemellett pedig egy sor üzleti csoporttal és társadalmi szervezettel, NOB-taggal, az olimpiai család több meghatározó szereplőjével, számos médiaközvetítővel és szponzorral folytat egyeztetéseket.

Az elkészült koncepciót – a másik két pályázó, Párizs és Los Angeles képviselőivel együtt – most novemberben mutatják be a nemzeti olimpiai bizottságokat tömörítő szervezet közgyűlése előtt. Ezt követően – legkésőbb jövő februárig – kell megküldeni a NOB-nak az utolsó – a lebonyolítással, az utóhasznosítással és más gyakorlati kérdésekkel kapcsolatos – harmadik dokumentumcsomagot.

A végleges döntést 2017 szeptemberében, a nemzetközi bizottság limai kongresszusán hozzák meg és hirdetik ki az illetékesek.

Egy nemzet olimpiája

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2014 decemberében Agenda 2020 címmel elfogadott egy új reformprogramot, melyben hitet tesz a korábbiaknál olcsóbb és költséghatékonyabb, a rendező országok számára kifizetődőbb és össztársadalmi szempontból is hasznosabb olimpiákra irányuló tervek támogatása mellett.

Ezzel szoros összhangban a NOB igyekszik leszámolni az „egy olimpia, egy város” régi elvével, teret enged, sőt ösztönzi a városhatárokon túlmutató szervezői törekvéseket.

_{Olimpiai reménységek Szegden. Illusztráció. (Fotó: Magyar Kajak-Kenu Szövetség)}

A Budapest 2024 Zrt. szerint e filozófia a magyar pályázatban is megmutatkozik. Mint hirdetik, Magyarország és a főváros – amennyiben sikerrel kandidál – „egy egész nemzet olimpiáját” kívánja megrendezni – ezért is került be Budapest mellé hat másik város, köztük Szeged is a lehetséges helyszíngazdák közé.

Csepelé az evezés

Az első, még februárban kelt forgatókönyv szerint a Tisza-parti város három sportág futamainak, így a kajak-, a kenu- és az evezős versenyeknek szolgált volna otthonául, utóbbiak azonban, a második pályázati anyagban már a csepeli Dunai Evezősközpont programjai közt szerepelnek.

A helyszínmódosítás tervéről először a Fővárosi Közgyűlés egy most szeptemberben elfogadott határozatából értesült a közvélemény, a pályázatírók szerint azonban nem itt született meg a döntés.

A versenyhelyszínek áthelyezésére a nemzetközi és hazai sportszövetségek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az olimpiai média- és sajtóközvetítések képviselőivel folytatott egyeztetések után került sor – írják a tájékoztatójukban, egyúttal hozzáteszik, a második tervezetben szereplő új elképzelések jobban illeszkednek a fent említett Agenda 2020 reformprogramba; „fenntarthatóbbak, költséghatékonyabbak és sportszakmailag is indokoltabbak”.

A beszámoló tanúsága szerint az evezés konkrétan a Nemzetközi Evezős Szövetséggel közös megbeszélések után került ki a szegedi rendezvények sorából. Mint írták „a költséghatékonyságot is előtérbe helyező döntés született”.

Megújul a sportközpont

A Dél-Alföldnek tehát marad a kajak-kenu. Az ehhez kötődő tervezett Maty-éri pályafejlesztések kapcsán a 2019-es szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokságot megelőző beruházásokat említik – a vb előtti felújítási munkálatok közvetve ugyanis már a magyar olimpiai projekthez igazodnak, a magyar olimpia ügyét szolgálják.

Az ismertető szerint megújul a pálya osztószigete (utat, hidat, valamint reklám- és zászlótartókat építenek hozzá), védőcső-rendszert telepítenek a mederbe a különböző elektromos kábeleknek illetve más, hírközlő, jeltovábbító vezetékeknek, korszerűsítik az indítórendszert, de átépítik a médiastéget és rendbe hozzák a pályaüzemeltetés szempontjából kulcsfontosságú beeresztő és leürítő műtárgyakat is.

_{Tömött lelátó Szegden, a 2011-es vb-n. (Fotó: Magyar Kajak-Kenu Szövetség)}

A versenyre érkező nagyszámú szervező, rendező, bíró, versenyző és néző biztonságos és gyors bejutását, kijutását, parkolását, illetve – főként veszélyhelyzetben – biztonságos és gyors közlekedését a pálya északi és déli végén található főutakkal való közvetlen kapcsolat kiépítése biztosítja majd, a keleti oldalon kialakítandó 2,4 hektár felületű stabilizált parkoló pedig a nagyszámú nézőközönség járműveinek kényelmes elhelyezését fogja megoldani – olvasható a beszámolóban.

Mindezeken felül felújítják a díjátadó helyet, továbbá a csapadékelvezető és a belső úthálózatot (utóbbit ki is bővítik), elbontásra kerül a korszerűtlen, kihasználatlan és elavult, sőt veszélyes régi hajótároló épülete, valamint elkezdődik a déli zárógát mögötti elvadult terület feltöltése is.

Új közmű csatlakozási pontok kiépítésével a későbbi fejlesztés lehetőségét biztosítja a terület részleges feltöltése, melyet egy összekötő új út fog déli oldalán szegélyezni – áll még az anyagban.

Vajda Attila Szegeden. (Fotó: Szeged.hu)

Fontos, hogy a főkaput is átépítik-áthelyezik továbbá a jelenlegi üzemi épületet (a mögötte álló raktár-jellegű építményekkel együtt) is kipofozzák, a „tájba illesztik”, parkosítják a környéküket.

A beruházás részeként mindezeken felül még néhány környezetkímélő és korszerű közlekedési eszközt is vásárolnak majd. (Ha már közlekedés: itt kell megjegyeznünk, hogy egyeztetések folynak arról, hogy az olimpia ideje alatt adott esetben több száz vonatkocsit állítanának csatasorba az egyes versenyhelyszínek között.)

A fejlesztésekre a pénzt a központi költségvetés biztosítja.

Szegedre figyel a világ

Kérdésünkre, miszerint milyen közvetett és közvetlen, rövid és hosszú távú előnyökkel járna Szeged számára, ha győzne a magyar pályázat, elmondták, a település, mint olimpiai és paralimpiai város, hónapokig a világsajtóban lenne, mely hatalmasat lendítene a helyi turizmuson, ráadásul a Tisza-partiak a későbbiekben referenciaként hivatkozhatnának a játékokra; nagyobb eséllyel indulna a város más versenyek rendezési jogaiért.

_{Kárász Anna a vízen. Illusztráció. (Fotó:Szeged.hu)}

Az olimpia és paralimpia ideje alatt naponta több mint 20 000 néző, sok hazai és külföldi turista várható Szegedre és a kornyékre, ők várhatóan vásárolnának, kikapcsolódnának és ott is szállnának meg. A Szabadtéri Játékok és a SZIN fesztivál 2024 nyarán a szokásosnál is nagyobb figyelmet élvezhetne, hiszen valószínűleg a nézők egy része a napközbeni versenyek után kulturális élményekre is nyitott lesz, ezáltal a két esemény hosszú távon is szerezhet új vendégeket – írják még a várható pozitív hatásokról.

Nem mellékesen a paralimpiai versenyek elősegíthetik a sérült emberek integrációját: Szeged már most vállalta, hogy a jövőbeli fejlesztéseknél maradéktalanul figyelembe veszik a mozgásukban korlátozottak szempontjait is