quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Zaklatott hangulatban született a darab

2016. október 24.


Prof. Dr. Gyulai József, az 1956-os forradalom- és szabadságharc idején a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára volt, így pedagógustársaival és diákjaival együtt voltak részesei az akkori eseményeknek. Az előadáson részt vett többek között a Liszt Ferenc Ének Zenei Általános Iskola, valamint a Németh László Gimnázium és Általános Iskola néhány diákja, akiknek az 1956-os Vásárhelyi eseményekről beszélt, és a Gyászinduló megszületéséről.

Gimnáziumi éveiben zenei pályára készült, de a Zeneakadémián és a Szegedi Zeneművészeti Konzervatóriumban nem fogadták őt. A gimnáziumi osztályfőnöke Szabó Imre, mindent elkövetett, hogy belőle ne legyen zenész, fizika és matematika versenyekre küldte, hogy állítása szerint, normális szakmája legyen. Így került át a Szegedi TTK-ra. Ettől függetlenül komponálgatott.

A Gyászinduló megszületéséről, így beszélt az érdeklődőknek: „eszemben sem volt, hogy ilyen zenét csináljak, de amikor november másodikán leszereltem a helyőrségből – mikor védeni gondoltuk a várost a szovjetek ellen – akkor a diákjaimat próbáltam menteni. Nagyon nehéz hangulatban voltam, hiszen a szovjetek mozgásából világos volt, hogy csak rossz vége lehet a forradalomnak, és nem kiegyezés, nem kompromisszum, hanem teljes letörés lesz a vége. Akkor, ebben a hangulatban ért november 4-e reggele, amikor meghallottam Nagy Imre drámai szövegét. Nem tudom miért, de leültem a zongorához, ami mindig nyitva volt és üres kottapapír és ceruza is volt rajta. Elkezdtem írni. Ez a darab három egymást követő vázlatrész, az egészet másfél óra alatt készítettem el. A végén olyan ideges lettem, hogy lecsaptam a zongora fedelét és rohantam a barátaimhoz, hogy most disszidálnunk kell, vagy maradhat az ember ebben az országban. Hódmezővásárhelyről akkor úgy lehetett disszidálni, hogy az ember biciklivel átment Jugoszláviába, és a jugók átengedték a magyar disszidenseket Olaszországba. Édesanyám is mondta, hogy menjek, de én itthon maradtam, mert akkor már udvaroltam a feleségemnek. Az ő édesanyja akkor súlyos beteg volt, és így világos volt, hogy nem tud velem jönni. Győzött az itthon ért honvágy” – mesélte a mű létrejöttének körülményeit a professzor.

A Gyászinduló ezzel a másfél oldallal lezárult. Nem beszélt erről évtizedekig, majd 2003. november 3-án a Duna Televízióban tartott előadást a Mindentudás Egyetemén, és megkérte a szerkesztőket, hogy az előadását követően játsszák le a művet, a másnapi évforduló apropóján. Akkor hangzott el először a darab. A városa, Hódmezővásárhely is megtiszteli őt azzal, hogy lejátsszák ezt évről, évre, ahogy idén is elhangzik majd.

 

RV