Zaklatott hangulatban született a darab

Prof. Dr. Gyulai József, az 1956-os forradalom- és szabadságharc idején a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára volt, így pedagógustársaival és diákjaival együtt voltak részesei az akkori eseményeknek. Az előadáson részt vett többek között a Liszt Ferenc Ének Zenei Általános Iskola, valamint a Németh László Gimnázium és Általános Iskola néhány diákja, akiknek az 1956-os Vásárhelyi eseményekről beszélt, és a Gyászinduló megszületéséről.
Gimnáziumi éveiben zenei pályára készült, de a Zeneakadémián és a Szegedi Zeneművészeti Konzervatóriumban nem fogadták őt. A gimnáziumi osztályfőnöke Szabó Imre, mindent elkövetett, hogy belőle ne legyen zenész, fizika és matematika versenyekre küldte, hogy állítása szerint, normális szakmája legyen. Így került át a Szegedi TTK-ra. Ettől függetlenül komponálgatott.
A Gyászinduló megszületéséről, így beszélt az érdeklődőknek: „eszemben sem volt, hogy ilyen zenét csináljak, de amikor november másodikán leszereltem a helyőrségből – mikor védeni gondoltuk a várost a szovjetek ellen – akkor a diákjaimat próbáltam menteni. Nagyon nehéz hangulatban voltam, hiszen a szovjetek mozgásából világos volt, hogy csak rossz vége lehet a forradalomnak, és nem kiegyezés, nem kompromisszum, hanem teljes letörés lesz a vége. Akkor, ebben a hangulatban ért november 4-e reggele, amikor meghallottam Nagy Imre drámai szövegét. Nem tudom miért, de leültem a zongorához, ami mindig nyitva volt és üres kottapapír és ceruza is volt rajta. Elkezdtem írni. Ez a darab három egymást követő vázlatrész, az egészet másfél óra alatt készítettem el. A végén olyan ideges lettem, hogy lecsaptam a zongora fedelét és rohantam a barátaimhoz, hogy most disszidálnunk kell, vagy maradhat az ember ebben az országban. Hódmezővásárhelyről akkor úgy lehetett disszidálni, hogy az ember biciklivel átment Jugoszláviába, és a jugók átengedték a magyar disszidenseket Olaszországba. Édesanyám is mondta, hogy menjek, de én itthon maradtam, mert akkor már udvaroltam a feleségemnek. Az ő édesanyja akkor súlyos beteg volt, és így világos volt, hogy nem tud velem jönni. Győzött az itthon ért honvágy” – mesélte a mű létrejöttének körülményeit a professzor.
A Gyászinduló ezzel a másfél oldallal lezárult. Nem beszélt erről évtizedekig, majd 2003. november 3-án a Duna Televízióban tartott előadást a Mindentudás Egyetemén, és megkérte a szerkesztőket, hogy az előadását követően játsszák le a művet, a másnapi évforduló apropóján. Akkor hangzott el először a darab. A városa, Hódmezővásárhely is megtiszteli őt azzal, hogy lejátsszák ezt évről, évre, ahogy idén is elhangzik majd.
RV