Hatalmas tömeg vonult fel Vásárhelyen
A 60. évforduló alkalmából egy nagyszabású megemlékezéssel készült Hódmezővásárhely Önkormányzata, hogy méltóképpen tisztelegjen a hősök előtt.
Az eseménysorozat első momentuma a város főterén, a Kossuth téren zajlott, ahol ünnepélyes zászlófelvonásra került sor.
Majd az egybegyűltek a Bethlen Gábor Református Gimnázium udvarára vonultak, ahol ünnepi beszédeket hallhattak.
Prof. Dr. Gyulai József, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a gimnázium egykori tanára, illetve az 1956-os események résztvevője beszédében elmondta, nagy megtiszteltetés, hogy a 60. évfordulón megszólalhat, és nagy szomorúság, hogy a forradalmi aktivitásban résztvevő tanártársai közül, ő az egyetlen, aki életben van. Szólt tehát, az így megörökölt felelősséggel és hitelességgel: „Hősökké fokozatosan váltak a diákjaink, először csak többen, a lehető legőszintébb rendfenntartó szándékkal vállalták a nemzetőrséget, amiért sokan elmaradt egyetemi évekkel, csonka tudományos karrierrel fizettek… De ma higgyünk abban, hogy ’56 eszméi máig hatóan segítenek, hogy egyre szebb jövőt rajzolhassunk magunk elé, amelyben a márciusi csillag mellett, október csillaga is világít. Őrizzük, és ahol kényelemtől elszunnyadt volna, támasszuk fel azt a becsületes, tiszta lelkű összetartást, lelkesedést, mondhatnám felebaráti szeretet, amit át akartunk, át akarunk adni a mai tenni képes generációknak. Ők őrizzék a lángot, azt a lángot, amelynek melege mellett az akkori magyarság megmozdult, megszólalt és ha rövid időre is, de lemosott magáról minden gyalázatot” – mondta el ünnepi gondolatait Prof. Dr. Gyulai József.
Ezt követően Dr. Csoma Lajos, a Bethlen Gábor Református Gimnázium egykori diákja mondta el visszaemlékező gondolatait. Az október 16-án, Szegeden kipattant tiltakozó nagygyűlésről mesélt a jelenlévőknek, ahol ő és egy diáktársa is részt vettek, majd visszatérve Vásárhelyre, az akkori igazgatóval ismertették a Szegeden történteket, és sikerült meggyőzniük őt, hogy az országban egy második vita is történjen október 19-én, a Betlhlen kőfalai között. Ez egy felejthetetlen élmény volt számára.
De Simon Ferenc, az intézmény jelenlegi tanára és Nagy Benjámin az iskola egyik tanulója is megosztotta gondolatait 1956. eseményeiről a jelenlévőkkel.
A beszédeket követően elindult a hatalmas tömeg a Nagy Imre sétányhoz. A Tóalj utcán fáklyákkal a kézben vonult végig a több száz, ezres tömeg, melynek végét a Kaszap utcai körforgalomból sem lehetett látni.
Felemelő érzést nyújthatott az embereknek, hogy így róhatták le tiszteletüket, 1956. októberi forradalmának hősei előtt.
A Nagy Imre sétányhoz érve, az ott található örökmécsesnél, mindenki elhelyezhette a megemlékezés virágait.
Ezután a Kossut téren fejeződött be 23-a előestéjén a megemlékezés, ahova az Andrássy úton keresztül érkezett meg a tömeg.
A Városháza előtt hódmezővásárhelyi fiatalok emlékeztek meg ’56-ról.
RV
