A forradalom viharmadaraira emlékeztek

Pontosan egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a békéssámsoni Szabadság Háza. Az épület az elmúlt évben nem csak emlékhelyként, hanem közösségi pontként is fontos szerepet játszik a település életében. Számos kiállításnak, irodalmi felolvasásnak vagy zene-iskolai évzárónak volt a helyszíne.

Október 22-én azonban a Szabadság Házát az ünnepi szellem járta át. A látogatók az ’56-os eseményekre és a Magyar Ellenállási Mozgalomra emlékeztek. A Sámsonon szerveződött kommunistaellenes szervezetben 20 sámsoni fiú vett részt, akik 1951 és 1955 között röplapokat gyártottak és terjesztettek Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint a fővárosban is.

A megemlékezésen Arany-Tóth Ferenc, a mozgalom még élő tagja is megosztotta gondolatait az egybegyűltekkel.

„Kérdezték tőlünk hogy féltünk-e. Tisztában voltunk vele, hogy nagyon veszélyes szembeszállni egy gátlástalan hatalommal, de meddig kell tűrni némán a megaláztatást? Az hogy éveken keresztül nem buktunk meg, pedig egyre többen tudták mit csinálunk, a segítőink is többen voltak, azt jelentette számunkra, hogy folytatnunk kell.” – idézte fel emlékeit Arany-Tóth Ferenc.

Domonkos László, a Magyar Sámsonok című könyv írója is beszédet mondott szavaival a sámsoni fiúkra emlékezett:

„Ők voltak a viharmadarak. Ők voltak a legújabb kori magyar történelem legnagyobb eseményének, a dicsőséget ’56-os forradalom és szabadságharc viharmadarai. A magyar fajta viharmadár nagyon különleges, ami bennük megmutatkozik az közvetlen vezetett a forradalomhoz. A tudatosság, a tehetség és a bátorság, de ami a leglényegesebb tulajdonságuk az életrevalóság.”

A beszédeket követően Presits Tamás, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze adott elő ’56-hoz köthető irodalmi műveket, majd a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Hősök terén lévő kopjafánál és Annus István mellszobránál.

szcs