PrivátKopó: egy egykori fegyvercsempész felismerte a körúti robbantót

Nem mindennapi történettel rukkolt elő ma a PrivátKopó című bűnügyi hírportál.
Beszámolójuk szerint egy egykori bűnöző felismerte a Teréz körúti robbantót. A névtelenséget kérő férfi maga kereste fel az oldal munkatársait. Állítása szerint a 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején fegyver- és robbanóanyag csempészként működött, minek nyomán szerb és albán bűnözői körökkel is kapcsolatba került.
Ténykedéséről a rendőrség is tudott, bizonyos „szívességekért”, információkért azonban szemet hunytak üzelmei felett.
Elmondása szerint a budapesti merénylőt is egy fedett nyomozó mutatta be neki tizennégy évvel ezelőtt. Szavai szerint egy fővárosi gyorsétteremben találkoztak. „Kölyökképű”, ugyanakkor hideg tekintetű, nyugodt emberként, „igazi pókerarcként” írta le. A beszélgetésük során arra is fény derült, hogy szerb állampolgár, mindazonáltal tökéletesen – igaz kissé „ízesen” – beszél magyarul.A titokzatos férfit egy, a nyomozó által megnevezett fegyvernepperrel kellett összehoznia. Ezt követően jó időre el is tűnt az életéből.
Forrás: központi Nyomozó Főügyészség
Hét-nyolc évvel később, egy budapesti bevásárlóközpontban futott össze vele megint, véletlenül.
Üdvözöltük egymást, váltottunk néhány mondatot, ha emlékeim nem csalnak, panaszkodott, hogy „átb.szták a rendőrök”, de konkrétum nem hangzott el a szájából – mesélte a PrivátKopó informátora.
Az interjú tanúsága szerint a férfi száz százalékos bizonyossággal nem meri azt állítani, hogy ezt az embert ismerte fel a járőrök ellen intézett támadás elkövetőjében, ugyanakkor majdnem biztos benne, hogy ő az. Szavai szerint kísértetiesen hasonlít rá, olyan mintha az „ikertestvére” lenne.
A portál kérdésre, tudniillik miért nem fordult a felismerés után a hatóságokhoz, azt mondta, korábban sokat segített a bűnüldöző szerveknek, de mindig átvágták. Most nem szeretne „céltáblává válni”.
Soha nem ültem börtönben, és mivel ismerem a rendőrségi mechanizmust, pontosan tudom, hogy zsaruk elkezdenének a múltamban vájkálni, néhány nap múlva pedig a bulvárlapokban olvashatnék magamról… Amiket korábban elkövettem, büntetőjogi értelemben elévültek. „Levetettem” a múltamat – zárta a beszámolóját.