Csak a szépre emlékeztek

– Amikor hétvégenként a nagymamámnál vendégeskedtünk és ettük a finom töltött káposztát, az öreg rádióból mindig a Jó ebédhez szól a nótát hallgattuk, ekkor szerettem meg ezt a zenei stílust – árulta el vasárnap Hagymaházban Papp Terézia. A hölgy három barátnőjével érkezett a Csak a szépre emlékezem című operett- és nótadélutánra. – A drága nagyikám sajnos már nem él, de a régi rádiója még megvan és az ügyes kezű páromnak köszönhetően még mindig szól, így folyamatosan keressük rajta a szép melódiákat – tette hozzá Papp Terézia.
A fellépők hangulatos, szép dallamokból összeállított csokorral készültek a makói közönségnek. – Népszerű slágereket hoztunk, melyeket Kecskés Sándor vezette cigányzenekarral közösen adtunk elő – nyilatkozta Lévai László. Az operett- és nótaénekes kiemelte: az a szép, amire a rendezvény címe is utal, az ma már szinte történelem, ugyanis olyan régi dalok is előkerültek, mint Kálmán Imrének az 1907-ben írt Tatárjárás, vagy az 1915-ben befejezett Csárdáskirálynőnek egy-egy részlete.
A fentieken kívül még Huszka Jenő szerzeményei is megszólaltak a Hagymaházban. A szegedi születésű zeneszerzőnek köszönhető az első magyar operett megírása. Természetesen vasárnap a nóták sem hiányozhattak a repertoárból. A legismertebbeket a közönség együtt énekelte a felépőkkel.
Lévai Lászlónak nem csak énekes a foglalkozása, hanem építész szakember is. – Gyerekként kitüntetésnek éreztük, ha az iskola zenetanára beválogatott valakit a kórusba, én ebben a szerencsés helyzetben voltam, így indult el ez a pályám – emlékezett vissza a múltra Lévai László. Megtudtuk tőle, hogy szülei is jó hangú és jó hallásúak voltak, így talán örökölte is ezt a tehetséget. – Az indíttatást is tőlük kaphattam, mert otthon mind a ketten sokat nótáztak – mondta végezetül az énekes.
Munkatársunktól. K.