Amikor beég egy-egy emlék

Papp Emese már kisgyermekként nagyon szeretett rajzolni. Számos rajzversenyen el is indult, s ahogy cseperedett, egyre szebb eredményeket ért el. Elmondása szerint ezek is inspirálták abban, hogy felnőttként komolyabban is foglalkozzon a különféle képzőművészeti ágakkal. Ez odáig vezetett, hogy pénteken a makói József Attila Városi Könyvtárban megnyílt a fába égetett képeiből álló kiállítása, melyet dr. Vajda József tanár ajánlott a jelenlévők figyelmébe.

A fiatal művész pirográfiával alkot. Pontosan mi is ez új művészeti technológia? – Ez tűzzel égetést jelent, én fával dolgozom, de lehet bőrrel is, ez merőben nehezebb módszer, mint például egy papírra vetett grafika esetében – sorolta Papp Emese. Két esztendeje kezdett pirográf képeket készíteni, s azon fáradozik, hogy folyamatosan tökéletesítse a technikáját. Emese civilben a vasas szakmában keresi meg a kenyérre valót, ami igen távol áll a képzőművészettől.

Egy forrasztópákához hasonló eszközzel munkálkodik Papp Emese. – Ennek a berendezésnek is számos fajtája van, az értékesebb, komolyabb darabokat szinte csak külföldön lehet beszerezni, a géphez pedig számos hegyeket lehet használni, én egyetlen eggyel rajzolok a fába – tudtuk meg a fiatal művésztől. A lényeg, hogy a megmunkálandó fadarab jól le legyen csiszolva. Ritkán egy-egy vázlatot is készít az égetés előtt, de többnyire fejből alkot.

A témái nagyon vegyesek. – Elsősorban az életből merítek, de nagyon szeretem a mesefigurákat, vagyis a gyermekkort és a romlatlanságot, de még a zene is megjelenik a képeimen – árulta el Papp Emese. Az alkotót jelen esetben a pirográfia ragadta magával, de nem zárkózott el teljesen a többi technikától sem, vagyis nem kizárt, hogy a jövőben újból ceruzára, tusra vagy ecsetre cseréli a forrasztópákát.

Munkatársunktól. K.