„Szabad Lengyelország – Szabad Magyarország”

Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés, valamint  a lengyel szejm és szenátus idén februárban ugyanazzal a tartalommal fogadott el határozatot arról, hogy 2016-ot, a lengyel-magyar szolidaritás évének nyilvánítja. Az előterjesztések szerint az 1956. júniusi, poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956. október-novemberi magyar forradalom 60. évfordulójának állít emléket az idei esztendő. Ezen összetartozás jegyében ünnepel a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Csongrád Megyei Önkormányzat, október 23-án. A közös megemlékezésre a szolidaritáson kívül az a történelmi tény szolgáltat okot, hogy a szegedi egyetemisták októberi, határozott színre lépésében lengyel fiatalok is szerepet játszottak.

1956 nyarán Lengyelország már forrongott. Ennek megnyilvánulása volt a vérbe fojtott poznani felkelés. Az iparváros munkásai a sztálinista diktatúrában drámaian visszaesett életszínvonal miatt békés tüntetésbe kezdtek 1956 június 28-án. A közel százezres tömeg fő követelése a béremelés volt. A megmozdulás fegyveres erőszakba torkollott, amelyben mintegy száz ember vesztette életét. A poznani események az 1956-os magyar forradalom előképét jelentették, ez volt az első felkelés Lengyelországban a kommunista rendszer ellen.

Ma már egyre több szó esik arról, hogy egy lengyel diákokból álló csoport látogatott ’56 őszén Szegedre, és politikai kérdéseket vitattak meg magyar barátaikkal. A lengyelek arra biztatták az itteni fiatalokat, hogy álljanak ki az igazukért, fogalmazzák meg és adjanak hangot követeléseiknek. Ebből a bátorításból erőt merítve vált egyre komolyabbá a szándék, amit tett követett: Szegeden megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, a MEFESZ, amely 1956. október 20-án tartott gyűlésén csatlakozásra szólító felhívást intézett az ország felsőoktatási intézményeihez. Ebben javasolták, hogy október 22-én alakuljon meg a Budapesti Műszaki Egyetemen is a szövetség szervezete. A fővárosi egyetemisták a szegediek követeléseit kiegészítették azzal, hogy szolidaritást vállalnak az 1956. június 28-i, poznani események kapcsán kialakult helyzetben a lengyel néppel, és ennek kifejezésére október 23-án békés tüntetést tartanak Budapesten. Ez az október 23-i tüntetés indította el a forradalmi eseménysorozatot.

A Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja, Karol Biernaczki, közreműködésével sikerült rátalálni Alicja Mazurkiewicz asszonyra, aki tagja volt az 1956-ban Szegedre érkezett, lengyel egyetemistákból álló csoportnak. Az ünnepség díszvendége lesz a szegedi események lengyel szemtanúja, aki dr. Fejér Dénessel, a POFOSZ Csongrád megyei szervezetének elnökével együtt emlékezik meg az 1956-os eseményekről.

A rendezvényre meghívást kaptak Csongrád megye lengyel testvérmegyéje, Łódz vajdaság vezetői is. Zbigniew Rau vajdasági elnök és Witold Stepien marsall dr. Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott és Kakas Béla megyei közgyűlési elnök invitálására vesznek részt a szegedi ünnepségen.

A megemlékezés 2016. október 23-án szentmisével kezdődik délelőtt 10 órakor a Dómban, amelyet Kiss-Rigó László megyés püspök celebrál az 1956-os poznani felkelés és a magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére. Ezt követően az emlékezők átvonulnak az ’56-os ünnepség hagyományos helyszínére, a Rerrich Béla téren található „A szabadság pillangója” szoborhoz. Itt, a 11 órakor kezdődő rendezvényen dr. Trócsányi László, Magyarország igazságügy minisztere, a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karának tanára mond ünnepi beszédet.

A megemlékezésen a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola diákjai közreműködnek, egy a két nemzet egymás iránti szolidaritását megidéző, kétnyelvű műsorral. A megemlékezés végén pártok, állami és civil szervezetek helyezik el koszorúikat a szobor talapzatánál.

Az ünnepi programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Forrás:

Csongrád Megyei Kormányhivatal Sajtószolgálata