A nemzet fogalma az Alaptörvény tükrében

Az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett „Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében” c. konferenciát Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékpark konferenciatermében rendezték meg, ahol elsőként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szólt néhány szót a jelenlévőkhöz.

Beszédében arról ismertette a jelenlévőket, hogy miért is kellett öt évvel ezelőtt megalkotni az új Alaptörvényt. Elmondta, az előző a Rákosi kormány idejében íródott, majd a Kádár korszakban is íródtak hozzá. „Toldozott, foldozott volt, nemzettelen és idegen a magyar nép számára” – fogalmazta meg a politikus. Végül hozzátette, nem az a kérdés, hogy miért kellett létrehozni, hanem inkább az, hogy miért tartott ilyen sokáig.

„Magyarország nem csak érez valamit, hanem felelősséget visel minden magyarért, bárhol is éljen a világban” – zárta mondandóját – az Alaptörvényből vett idézettel – Semjén Zsolt.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a „nemzet”-ről, mint fogalomról tartotta előadását. Beszélt a szó eredetéről, majd arról, hogy a történelem során hogyan változott meg jelentése. „Érzelmi kulturális kötődés, amely összetartja nemzetünket” – fogalmazta meg a miniszter.
Más államok nemzetkoncepciójáról is beszámolt. Elsőként Németországot említette, ahol nem alkalmazzák a nemzet szót, majd francia példát is felhozott, ahol a nemzeti öntudat államhatáron belül fejlődött ki.

Az Alaptörvényben huszonkétszer fordul elő a nemzet szó, viszont hatvannégy alkalommal szerepel benne, valamilyen kontextusban. „Az Alaptörvény minden magyaré, aki magyarnak vallja magát.” Ez vonatkozik a határon túl élő magyarokra is. „A nemzettudat az, amit nem említ az Alaptörvény, és ez az, amit tanítani kell” – mondta el Trócsányi László.

A beszédeket követően a Csillagszemű Táncegyüttes műsorát tekinthette meg a közönség, élőzenével. A produkciót vastapssal jutalmazta a nagyérdemű.

RV