Ennyi bort még megihat – Utána már káros

Az utóbbi években egyre többször került előtérbe, hogy a bornak nem csak hátrányos tulajdonságai vannak, hanem nagyon is előnyös élettani hatásokkal bír.
A felismerés nem új keletű. Samuel Black már 1819-ben felfigyelt erre, és közzétette az ezzel kapcsolatos megfigyelését, amelynek később igen nagy visszhangja lett.
Az ír orvos azt figyelte meg, hogy a dél-európai államokban az elhalálozás, főként a középkorúak körében jelentősen kedvezőbb, mint az északi államokban.
Később statisztikusok, biológusok és orvosok is elkezdték ezt analizálni. 1992-ben alkották meg erre a francia paradoxon kifejezést, vagyis azt, hogy a sok zsiradékot tartalmazó francia étrend ellenére a szív- és érrendszeri megbetegedések száma Franciaországban alacsonyabb, mint a kevesebb zsírt fogyasztó nemzeteknél.
Ezt a nagyobb mennyiségben fogyasztott vörösborral magyarázták – mondta Prof. dr. Horváth Boldizsár főorvos a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.
Végül a tudományosan megalapozott vizsgálati eredmények adták meg a végső bizonyítékot arra, hogy a valóban mérsékelt borfogyasztásnak jótékony hatása van.
Akkor még úgy gondolták, hogy csak a szív- és érrendszeri megbetegedésekre hasznos, de ma már tudjuk, hogy daganatos megbetegedések ellen is védőhatással bír – tette hozzá.
Nem mindegy, mit és mennyit
Nem mindegy azonban, milyen bort iszunk. A fehérboroknak is van kedvező hatása, de a könnyű vörösborok a legjobbak ebből a szempontból. A testesebb borok és a szeszes italok flavonoid hatását ugyanis negatív értelemben kompenzálja a magasabb alkoholtartalom.
Forrás és fotó: hirado.hu