Lázár: nemzeti egység kell a fennmaradáshoz!
A tanácskozás sodrában Európa és az iszlám viszonya volt, amelyen a politikus és klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár mellett ott volt a KÉSZ helyi szervezetének elnöke, Árva László is.
Magyarország – köztes-európai helyzetéből adódóan – számtalanszor találta magát a történelem során a nagyhatalmi érdekek ütköző zónájában. E súlyos geopolitikai teher a rebellis nemzet állandó kísérőjévé vált.
A migrációs válságban szinte lehetetlen eldönteni, hogy az iszlám térhódítása vagy Brüsszel, illetve Nyugat-Európa, az Unió kényszerítő ereje jelenti a nagyobb veszélyt az országra nézve. A kettő persze szoros összefüggésben áll egymással.
A pénteki előadás, beszélgetés, véleménycsere témája épp ezért nem lehetett más, mint az európai ember számára alapvetően ismeretlen kultúra, az iszlám alapjának megértése, valamint a nyugat-európai érdekek felfejtése. Mindkettő hatalmas feladat, a majd’ kétórás szeánsz erre teljes mértékben így nem is vállalkozhatott. Alapvető kérdéseket azonban sikerült tisztázni.
Például nagyon sok szempontból körüljárták, milyen más az iszlám gondolkodás, mint az európai.
Maróth Miklós gondolatmenete alapján az egyik kulcsmomentum ebben a különbözőségben, hogy míg az európai ember meg akarja ismerni az őt körülvevő kultúrákat, addig Keleten (és így az iszlámban is) ez nem gyakorlat. Sőt, lenézik a keresztény embert. A viszony tehát sosem lehet szimmetrikus a két kultúra között. Ezért van az, hogy ha egy európai ember elmegy egy muzulmán országba, akkor neki alkalmazkodnia kell az ottani szokásokhoz, de fordítva is ez történik, ha muszlim vallású érkezik keresztény közösségbe, akkor is elvárja, hogy ők, a többség alkalmazkodjanak hozzá.
Magyarország a bevándorlókkal szemben az elzárkózást, saját nemzeti identitásának megőrzését választotta.
Lázár János kijelentette, hogy a kormány álláspontja az, Magyarország hosszú távú fennmaradásához feltétlenül szükség van a demográfiai homogenitásra. Így azonban szembe került a Nyugattal, amely liberalista szellem jegyében a multikulturalizmust pártolja. Lázár János feltette a kérdést Maróth Miklósnak: helyes-e ez, helyes-e, ha bezárjuk a kapuinkat? A professzor válaszából kiderült, hogy nem mindegy, hogy menekültről vagy bevándorlóról beszélünk, integrálni akarjuk-e őket vagy asszimilálni. A végkövetkeztetés azonban az volt, hogy „embereket nem lehet átemelni egyik kultúrából a másikba”. A menekültkérdést a saját országukban kell megoldani: amit Európában egy menekültre költünk, abból a Közel-Keleten 37-et lehetne ellátni.
Lázár János hozzátette, hogy a kérdés megoldásának kulcsországai Görögország és Németország. Az elsőnek be kellene tartania a schengeni egyezményben foglaltakat. Viszont amíg Németország szívóereje ilyen erős, vagyis továbbra is korlátlanul fogadja a migránsokat, addig a probléma megoldatlan marad. „Európa becsapja magát, és még élvezi is!” – zárta le a diskurzust Maróth Miklós.
Az előadóktól kérdezni is lehetett. Az egyik kérdés arra irányult, hogy megállítható-e ez a válság. Maróth Miklós azt válaszolta, hogy megállítható, csak akarni kell. Lázár János szerint az a legfőbb talány, hogy Európa miért nem védi meg magát. Nyugat-Európa “föladta védekezési mechanizmusát”. A migrációs krízis jelenleg azért jutott viszonylagos nyugvópontra, mert Magyarország és még néhány másik állam lezárta határait és kerítést épített – fogalmazott a politikus.
ÉR.
