Gondolatok Európáról és az iszlámról

Európa és az iszlám címmel szerveztek előadást, nyilvános beszélgetést péntek este a hódmezővásárhelyi Városháza dísztermében.

A rendezvényen az európai menekültválsággal és a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket, valamint a keresztény etika és az iszlám világ közti kulturális különbségekből fakadó problémákat járta körül a két előadó, beszélgetőpartner Maróth Miklós, Széchenyi-díjas klasszikafilológus, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke és rendes tagja, valamint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője.

Vallások és kultúrák

Első körben – majd az est során a témára többször is visszatérve – a két civilizáció közti alapvető – és meglátásuk szerint kibékíthetetlen – világnézeti különbségeket tárgyalták végig. Maróth Miklós szerint ezek rendszerint a vallási hagyományban gyökerező, morális kérdésekben érhetők tetten. Példaként említette a gyilkosság tilalmára vonatkozó keresztény parancsolatot, mely az iszlámban csak feltételesen van jelen, de szólt a hazugsággal engedékenyebb muszlim szemléletről, vagy épp a hitélet személyes vonatkozásairól is, tudniillik, hogy míg Európában és a nyugati világban a vallási hovatartozás magánügynek, addig muszlim közösségben közügynek , a társadalmi, politikai folyamatok meghatározó elemének számítanak.

Szavai szerint mindezek megnehezítik, sőt szinte lehetetlenné teszik a párbeszédet a két civilizáció között.

Hozzátette, a problémát csak súlyosbítja, hogy míg a nyugat nyitott a világ más részeinek műveltsége felé, addig a keleti ember bezárkózik, nem törekszik a másik megismerésére, mely újabb gátat szab a produktív együttműködésnek.

Ha mi odamegyünk el kell fogadnunk az ő játékszabályaikat, ha ők idejönnek akkor is nekünk kell alkalmazkodnunk – mondta a professzor.

Migránsok és menekültek

Konkrétan a menekültkrízisre térve, Lázár János azon kérdésére, miszerint bűntudatot kellene e éreznie a szigorúbb bevándorlási politika pártján álló, ugyanakkor a keresztényi irgalmasság erényét magáénak valló embereknek, az akadémikus úgy felelt, kategorikus különbséget kell tenni migráns és menekült között. Szerinte rengeteg szegény ember él a világban, kiknek problémáját nem vállalhatja magára teljes egészében Európa, ugyanakkor a háborús menekülteknek lehetőség szerint kezet kell nyújtania.

Példaként a szíriai vérontások elől menekülő embereket hozta fel. Mint mondta, az üldözötteknek segíteni kell, a menekültválság haszonélvezőit azonban vissza kell küldeni oda, ahonnan jöttek; ezt diktálja a józan ész.

A szír háborúról

A téma kapcsán egyébiránt a szíriai konfliktus geopolitikai okaira is kitért. Elmondta, hosszú évtizedek óta folyik a harc iszlám világ vezető szerepéért a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia között. Előbbi az utóbbi időben egyre nagyobb befolyást szerzett a Közel-Keleten, kialakult a Teheránon, Bagdadon és Damaszkuszon át ívelő siíta félhold, mely komoly fenyegetést jelentett Rijád számára.

Maróth szerint a olajmonarchia kulcsszereplő volt a szíriai háború kirobbantásában, így gyöngítve a szövetség erejét. A szaúdiak ezen törekvéseiben komoly partnerekre talált például Törökországban, valamint – közvetve ugyan, de – az Egyesült Államokban.

Asszimiláció

Fontos kérdésként merült még fel az asszimiláció lehetősége. Maróth szerint számos példa van arra, hogy egy hazánkba érkezett közel-keleti muszlim ember képes volt be illeszkedni a magyar társadalomba, szolidáris Magyarország iránt, ugyanakkor nem ez a jellemző. Meglátása szerint nagy gondot jelent, továbbá, hogy sokan képzetlenül jönnek, olyan országokból, ahol a lakosság fele írni-olvasni se tud, jelenlegi képzettségük alapján pedig nem lehet őket kifinomult precíziós munkát igénylő munkakörökben alkalmazni.

Nyugat-Európa „föladta védekezési mechanizmusát”

Brüsszel menekültpolitikájáról és a kelet-európai országok „különutasságáról” is szó esett a beszélgetésen. A téma kapcsán Lázár János elmondta, meglátása szerint Nyugat-Európa „föladta védekezési mechanizmusát”, egyedül a V4-ek keresnek valódi megoldásokat a válság okozta problémákra.

A migrációs krízis jelenleg azért jutott viszonylagos nyugvópontra, mert Magyarország és még néhány másik állam lezárta határait és kerítést épített – tette hozzá.

Mindezeken felül arról is beszélt, Görögország a bevándorlási hullám megindulása óta rendszeresen megszegi a schengeni szabályokat, mégsem érte semmi szankció emiatt, miközben Magyarország, kerítésépítéssel és napi 8 ezer katonával védi az EU határait, mégis össztűz alatt van.

Maróth hozzátette, ugyanazt a forgatókönyvet véli felfedezni ebben, mint amely az ötvenes években egyszer már lezajlott, előbb Iránban, majd Egyiptomban. A nyugati nagyhatalmak előbb támogatták Moszadeket, valamint Nasszert, ám miután az érdekeik úgy kívánták fasisztának, illetve kommunistának – egyszersmind a demokrácia ellenségeinek – bélyegezték őket.

Fotó: Bornemissza Péter