A magyarok dönthetik el, kivel élnének együtt

Farkas Sándor köszöntötte a mindszenti érdeklődőket és a településre látogató környékbeli polgármestereket a fórum kezdetén, melyhez kapcsolódóan elmondta, hogy a jelen téma az, mely tényleg gyermekeink, unokáink jövőjére, életére lesz kihatással, az ő érdekükben kell a népszavazás alkalmával a helyes döntést meghozni.

Történelmi jelentőségű eseménynek nevezte az október 2-i népszavazást Dömötör Csaba, amelyet egy soha nem látott népvándorlás és ennek következtében a határaink védelme hívott életre. Az elmúlt évben 1,5 millió bevándorló érkezett Európába, nincs más térség, amely ennyire szélesre nyitná kapuit. Magyarország a bevándorlásnak rendkívüli mértékben kiszolgáltatott, hiszen az útvonaluk nagyrészt erre vezetett eddig. A terhek mértéke akkor is nagy ránk nézve, ha nem vagyunk célország. Emellett a bevándorlás utánpótlásai korlátlanok. Nem egy egyszeri jelenségről van szó, hanem egy olyanról, amelyhez hozzá kellene szoknunk. Hiszen tőlünk keletre rengeteg katonai konfliktus van, hatalmas a népességrobbanás. Ilyen esetben a határainkat kell védenünk, ám Brüsszel más utat választott több döntése révén is.

A legveszélyesebb eleme e döntéseknek a bevándorlók szétosztására vonatkozik. Mint mondta, meg kell értenünk azt, hogy a kvótarendszer létrehozása egy kötelező eljárás lenne, amely nem csupán egy eseti döntés, hanem amely felső létszámküszöb nélkül, a jövőre is érvényes szabályokat hoz. Azt is írásba foglalták, hogy ha lenne olyan tagország, amely részt venni nem kíván ebben, az büntetést fizessen. Ennek mértéke 78 millió forint lenne. A kvótacsomag további veszélyes eleme a családi egyesítések megkönnyítése. Eddig az egyenesági leszármazottak esetében volt könnyű a családegyesítés, azonban Brüsszel ezt a testvérekre, valamint a migráció során létesült kapcsolatokra is kiterjesztené. Így még tovább nőne a betelepítettek létszáma.

Ez a kvótacsomag jogtalan – fogalmazott az államtitkár, – hiszen olyan horderejű kérdésről van szó, amelyet az európai államok, így a magyar emberek beleegyezése nélkül nem hozhatnak meg. A kormány ezért kezdeményezett népszavazást. Ez a legerősebb eszköz, hogy nemet mondjunk a brüsszeli döntésekre. Az életünket meghatározó fontos kérdésekben időről-időre népszavazás útján döntöttünk: az uniós csatlakozásról, a NATO-csatlakozásról, vagy akár a szociális népszavazásra is emlékezhetünk.

Brüsszel a kvótacsomagját azzal is védi, hogy Európának szüksége van friss munkaerőre. Ám Európában most is 22 millió álláskereső van – igaz, Magyarországon ma félmillióval többen dolgoznak 2010-hez képest, de – elsősorban azoknak kell munkát biztosítani, akik itt születtek. Vannak olyan uniós országok, így Olaszország, Spanyolország, ahol minden második fiatal állástalan. Beszédes adat az is, hogy miközben Németországba többszázezren érkeztek az elmúlt hónapokban, mindössze 54-en tudtak elhelyezkedni a nagy német cégeknél.

A gazdasági hatás vonatkozásában Dömötör Csaba elmondta, hogy a kvótacsomag bevezetése nálunk is nagy költségekkel járna, és már most is jelentős költségei vannak a bevándorlók ellátásának: fejenként mintegy 130 ezer forintba kerül. Több mint a minimálbér.

Brüsszel azt is gyakran felhozza érvként, hogy a jövő a multikulturális társadalomé, mely célkitűzés jó, ám a valóságban ez jelenleg másként fest. Azt látjuk Nyugat-Európában, hogy párhuzamos társadalmak alakulnak ki párhuzamos jogrendszerekkel. A „no-go” zónákba a rendőrök nem szívesen mennek már be, mert ott nem tudják a joghatóságokat érvényesíteni, a helyi közbiztonságra nézve ennek súlyos következményei vannak. A nők elleni zaklatások száma már így is aggasztó mértékben megemelkedett Nyugat-Európában az elmúlt hónapokban.

A kötelező betelepítéssel megváltozna Európa kulturális, etnikai és vallási összetétele. Mi magyarok már jól tudjuk, hogy ez milyen konfliktusokkal jár. Brüsszel szerint semmiféle összefüggés nincs a romló biztonsági helyzet és a tömeges bevándorlás között. Ezzel szemben az látszik, hogy a terroristák tudatosan, szervezetten használják ki az ellenőrizetlen bevándorlást az elvegyülésre. Tudjuk azt, hogy a bevándorlók többsége áldozat – fejtette ki az államtitkár. Áldozataik saját kormányaiknak, az embercsempészeknek, a terroristáknak. De leginkább annak a brüsszeli politikának, amely olyan ígéreteket tesz nekik, amelyeket nem lehet és nem is szabad betartanunk.

Az, hogy felismerjük azt, hogy nagyrészük áldozat, még nem jelenti, hogy ne kellene figyelembe vennünk a súlyos biztonsági kockázatokat. A terroristák elvegyülése következtében az elmúlt időszakban több mint háromszázan vesztették életüket terrortámadások során. Könnyen gondolhatjuk azt, hogy ez távoli probléma, de vannak sajnos magyar vonatkozásai is. A párizsi terrortámadások kitervelője korábban a Keleti Pályaudvarnál toborzott társakat. Az elmúlt napokban egy magyar lányt erőszakoltak meg hárman egy német városban. Egyre több ilyen eset van, és amíg ilyen nagy a migrációs nyomás, mi sem tudjuk kizárni, hogy nálunk is megtörténjen, ami például Párizsban megtörtént.

A magyar kormány nem csupán nemet mond a brüsszeli döntésre, hanem igyekszik saját példát mutatni. Elsősorban a határok védelmére van szükség, ezért került sor a határzár megépítésére, mellyel sikerült csökkenteni a déli határra nehezedő nyomást. E témában pozitívum az is, hogy a visegrádi négyek szorosan együttműködnek, egyetértenek.

Sokszor elhangzik a migrációs válság kapcsán az a szó, hogy: szolidaritás – jegyezte meg Dömötör Csaba. Hozzátette: majdnem félmilliárd forintot fordítottak a határmenti humanitárius feladatok ellátására, és többek között ötmillió eurót különítettek el egy szíriai kórház felépítésére. Csatlakoztak ahhoz a katolikus kezdeményezéshez, amely keretében a válságövezetekben élő keresztény gyermekek oktatását fedezik. Több mint 700 gyermekről van szó. Az üldözött keresztény közösségeknek minden segítséget szeretnének megadni a Közel-Keleten, az Emberi Erőforrások Minisztériumában létrejön majd egy helyettes államtitkárság e célból. Tehát törekednek a segítségre: de azt vigyük oda, és ne a bajt hozzuk ide.

Brüsszel népszavazáshoz való hozzáállása kapcsán elmondható, hogy míg korábban döntéshozóik a magyarországi demokratikus jogokat védték, most a demokrácia e legfontosabb eszközét minden erejükkel támadják. Sajnos ebben a magyar baloldali pártok szövetségesként jelentek meg. Ők 2004-ben nemet mondtak a határontúli magyarok kettős állampolgárságára, 2007-ben pedig már egymillió bevándorló betelepítésére tettek javaslatot, mely szerencsére aztán nem valósult meg. Egy évvel ezelőtt aláírást kezdtek gyűjteni a kvótarendszer mellett – idézte fel Dömötör Csaba. Arról is beszélt, ma már nem foglalnak ennyire markánsan állást. Nem mondanak igent vagy nemet, de megpróbálják ellehetetleníteni a népszavazást. Pártpolitikai szempontoknak rendelik alá a népszavazás ügyét. Komoly tévedésük az, hogy belpolitikának tekintik azt, ami tulajdonképpen nemzeti ügy.

Magyarország jövője a tét: hogy megtudjuk-e védeni közösségeinket, kultúránkat, családjainkat és azt, ami magyarrá teszi Magyarországot. A magyar kormány álláspontja világos és változatlan: csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel szeretnének együtt élni. Mivel Brüsszel elvitatja ezt a jogot, így a népszavazás időszerűbb, mint valaha. Senki nem kényszerítheti a magyar embereket arra, hogy vállalják a gazdasági, kulturális, biztonsági kockázatokat.

Nemrég ünnepeltük államalapításunkat – tette hozzá a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Szent István öröksége, a mögöttünk lévő ezer esztendő azt üzeni, hogy a szabadságunkat nem adták ingyen. Napról napra meg kellett és kell érte küzdenünk, így október 2-án is.

A jelenlévő mindszentiek a fórum végén elmondták véleményüket. Az idősebb korosztály felháborodott az uniós történéseken, mert nagyot tévedtek Brüsszelben – mondta Kiss Mihály. A baloldal hozzáállása szerinte hazafiatlan, de ezek szerint saját családjaikra sincsenek tekintettel. Az államtitkár egyetértett: amit Brüsszel kitalált, az a bevándorlók szempontjából is embertelen. Széll Pál hozzászólásában elmondta, hogy a viccesnek gondolt plakátok kihelyezői Magyarországot járatják le. Dömötör Csaba szerint a humornak van létjogosultsága, de ez nem az a téma, amelyet súlyossága miatt nem lehet elviccelni. Pálinkó György Vince is kifejtette véleményét: évszázadok óta tartjuk hitünket, kereszténységünket. Ha most befogadunk bárkit, akivel nincs probléma, nincs garancia arra, hogy a leszármazottaival sem lesz – emlékeztetett arra, hogy sok merényletet másod-, harmadgenerációs bevándorlók követtek el. Emellett fontosnak tartja azt is, hogy a saját gondjainkra kellene áldozni először, nem a ránk erőltetett rétegekre.

Dömötör Csaba elmondta a fórum zárásaként, hogy a történelemnek nincs vége. Tanuljunk a múltunk tapasztalataiból. A függetlenségünket és szabadságunkat sosem kaptuk úgy, hogy ne kellett volna érte megküzdenünk, és ez ma sincs másként. 1956 példája mutatja azt, hogy a magyar akkor is kiáll az igazáért, amikor úgy tűnik, egyedül van. Utólag mindig kiderül, hogy igaza volt, és megérte felvállalni a konfliktusokat. Az egyes települések ugyan érezhetik azt, hogy közvetlenül őket nem érintené a kvótarendszer. Úgy gondolhatják, hogy a befogadás után egy táborba érkeznének a bevándorlók, de a nemzetközi tapasztalat nem ezt mutatja: Németországban például használatban nem lévő ingatlanokat jelölnek ki a betelepítésre. Van, ahol tornateremben kaptak szállást, és még a tanévet sem sikerült elindítani. Helyi szinten idéz elő konfliktusokat a betelepítés. Mindenkit érint – zárta.

Tudósítónktól