Konferenciával kezdték meg az emlékezést

A közgyűjtemény 10. éve rendezi meg a Nemzeti Emlékezet Hete elnevezésű programsorozatot, amellyel a 20. század nagy sorstragédiáira, de ezek közül leginkább az 1956-os forradalomra, illetve a kommunista diktatúra borzalmaira emlékeznek. Az idei eseményfolyam különlegessége, hogy nem egy bő héten keresztül tartanak a programok, hanem szeptembertől egészen december elejéig.

A rendezvények főleg a forradalmi eseményekre, annak helyi emlékezetére koncentrálnak. Ennek első állomása volt a szerdai, Út a forradalomba. Szovjet-Magyarország, 1944-1956 elnevezésű konferencia, amely a forradalomhoz vezető utat négy szempontból, négy előadáson keresztül tárgyalta.

Elsőként dr. Kahler Frigyes nyugalmazott tanácsvezető bíró ismertette a büntetőjog és a büntető eljárásjog szovjetizálásának menetét Magyarországon. Az előadó kiemelte, hogy minden egyes diktatúrában, így a szovjet típusúakban is , a jog és a büntetőjog az elnyomó rendszer eszközeként funkcionál, valamilyen politikai cél megvalósulását segítik elő, támasztják alá a törvények. Ezen kívül pedig sorra hozták meg azokat a rendeleteket, törvényerejű rendeleteket (amelyek büntetőjogi normát jogállamban nem is alakíthatnának), amelyek értelmében megszülethettek az előre kitalált koncepció alapján hozott ítéletek, köztük rengeteg halálos kimenetelt rótt a vádlottra.

Dr. Varga Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi docens nem tudott részt venni a konferencián, de előadásának anyagát, ami a sztálini agrárpolitika magyarországi alkalmazását dolgozta fel, eljuttatta a múzeumnak, amelyet Nagy Gyöngyi történész tolmácsolt a hallgatóságnak.

Prof. Dr. Zinner Tibor a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport vezetője ezután a kádári megtorlásokhoz vezető utat ismertette, zárásképpen pedig dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője beszélt a törvényhozás és a közigazgatás menetéről az érintett időszakban.

ÉR.