quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2026. 01. 17. szombat
  -  Antal, Antónia
Makó

Jámborné Balog Tünde Zrínyi lázban égett

2016. szeptember 19.

Zrínyi utolsó óráit kíséri végig a Piros hajnal hasad című novella, amellyel a makói alkotóművész-író megnyerte a Magyar Napló szépirodalmi pályázatát.

Oláh Nóra – Makó

Jámborné Balog Tünde ezekben a napokban a Magyar Napló szépirodalmi pályázatán ért el első helyezést történelmi témájú novellájával. A néhány hónapja közzé tett, a hazai és a határon túli magyar írókat és költőket megszólító felhívás a szigetvári várkapitány személyére fókuszált. Apropóját a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” – emlékév adta.

A győztes makói alkotó szívesen beszélt a pályázat hátteréről. A kiírt téma egyből felkeltette az érdeklődését, hiszen sokat foglalkozott a XVI. század történelmével. Hosszan tanulmányozta a korabeli levelezést, amelyből sok utalás vonatkozott Szigetvár történetére. Több forrásra bukkant az interneten is. Nagyon megragadta a kor nyelvhasználata, mely emberközelivé tette az eseményeket.

A sajátosan, egyetlen mondat láncolatára felfűzött novella a várvédő életének utolsó óráit eleveníti fel. Ebben a sorsdöntő időszakban, a főhős lázas gondolatfolyamában, jelzésszerűen felvillannak életének múltbeli eseményei is.

Jámborné Balog Tünde, írói szabadságával élve, kissé eltért a forrásadatoktól. Az a cél vezette, hogy hősének a történet végén, „egy kis kanyarral” elégtételt szolgáltasson. A novella szerint ugyanis Zrínyi élete utolsó pillanatában szembesült azzal, hogy fő ellensége, Szulejmán voltaképpen már halott volt a vár elestekor. Így nem is teljesülhetett Szigetvár megszerzésére irányuló szándéka.

A szerző az írás közben olyannyira azonosult hősével, hogy valóságos „Zrínyi-lázban” égett. Megragadta a karaktere, amely – a mai, kissé enervált hőstípusokkal összehasonlítva – talán erőszakosnak, akaratosnak, sőt akár kegyetlennek tűnhet. Ám abban a korban és helyzetben nem válhatott másmilyenné. Ez a hős a török túlerővel szemben, a várt segítség és támogatás nélkül maradva, a már égő várban is kitartóan küzd, sőt derűjével példát nyújt katonáinak.

A novella címe – Piros hajnal hasad – egyébként egy régi, úgynevezett „várvirrasztó” nótára utal, amelyet az őrségben lévő katonák énekeltek az éjszaka és a hajnal óráiban.

Jámborné Balog Tündét alkotóművész korában a szöveg inspirálta műveinek elkészítésére – míg most, íróként a látványt, a képeket fogalmazza át írásművé.

A pályázat győztese azt is elárulta, hogy pályaművét a határidő előtti utolsó pillanatban küldte be. Pár nappal később meglepődve fogadta a Magyar Naplótól érkező e-mailt, melyben a helyezést elért írások közé sorolták munkáját. Amikor megjelent a lap – a Zrínyi-emlékévnek szentelt – különszáma, és benne a legeredményesebb művek, akkor szembesült azzal, hogy (a Meg kellett történnie című novellával pályázó Keményfi Gáborral megosztva) első díjra értékelte a zsűri.

Az eredményhirdetésre nem tudott elutazni, így jutalmát Szigetváron élő fia vette át helyette.