Mráz János – az alföldi táj szerelmese

„Olyan gyönyörű a mártélyi táj. Nem csoda, hogy festők százai keresték már fel ezt a helyet.” – hallottam egy idős úr szavait az elmúlt hétvégén a mártélyi holtág partján sétálva. Évtizedek óta magam is igyekszem rendszeresen figyelemmel kísérni a Mártélyhoz kötődő művészeti életet. Megszámolni sem tudnám, hány olyan kiállításon vettem részt, amelyen ehhez a különlegesen békés világhoz kötődő alkotásokat állítottak ki. Újságíróként sem ez az első cikkem, amelyben Mártélyon is dolgozó festőművészt mutatok be.
Hogy miért éppen Mráz Jánosra esett a választásom 2016 szeptemberében? Mert a magát a természet szerelmesének valló alkotó munkájából ezen a hétvégén nyílik egy kamarakiállítás Balástyán, a Rendezvényházban a Csongrád Megyei Vadásznap rendezvényeihez kapcsolódva.
– Több, mint negyven éve, 1975-ben vettem részt először a Mártélyi Képzőművész Tábor munkájában, és ez a kapcsolat 35 évig tartott. Izgalommal vártam az augusztusi első hetet, mert kezdődött a felejthetetlen két hét fiatalságom legszebb élményeivel – idézte fel emlékeit Mráz János.
– Az akkori vásárhelyi piktúra jeles képviselői vezették ott a szakmai munkát, személyük és a vásárhelyire jellemző realista munkásságuk nagy hatással volt rám. Oly annyira, hogy a mára kialakított stílusom onnan gyökeredzett. Időközben két évet dolgoztam Vásárhelyen, az ottani festők nagy részét személyesen ismeretem. Akik különösen nagy hatással voltak rám munkájuk révén, az Holler László, Fodor József és Fejér Csaba. Holler Laci gyújtotta fel bennem a zsigereimben lappangó vadászszenvedélyt, később sok közös vadászélményünk volt. Többek közt ezért festek néha ilyen témájú képeket is, ehhez a vásárhelyi iskola stílusa nagyon jól passzol. A mai napig szívesen megyek Vásárhelyre, Mártélyra találkozni kollégákkal ismerősökkel, akkor mindig úgy érzem, hogy egy másik dimenzióba érkezem – mondta el Mráz János szegedi műtermében, ahol éppen egy új tájkép festése közben beszélgethettem a művésszel.
Szólt arról: bár a tájképfestőként említik leggyakrabban, az eddig elkészült mintegy ezer festménye között számos portré, csendélet és állatábrázolás is megtalálható.
Tegyük hozzá: az 1950-ben született, a Szegedi Iparművészeti Szakközépiskola kerámia szakán végezett, 1975-től kiállító művész munkásságának jelentős részében foglalkozott alkalmazott grafikával is. Közel húsz évig volt az MTV Szegedi Stúdiójának vezető grafikusa, látványtervezője. E mellett színházi díszleteket tervezett a Szegedi Nemzeti Színház és a Győri Nemzeti Színház előadásaihoz, míg a Móra Kiadó illusztrátorként foglalkoztatta. De festői munkásságban – hangsúlyozta többször is – a természettel kapcsolatos élményei, a vadászat iránti vonzalom a meghatározó.
– Sajnos a művészet iránti érdeklődés az elmúlt évtizedekben egyre kisebb. Igaz ez az irodalomra, de a képzőművészetekre is. Ahogy kevesebb könyv fogy, úgy a képek iránti vágy is, és most nem csak saját tapasztalataimról beszélek, megcsappant. Még az a réteg is – eltekintve a gyűjtők lelkes, de kicsiny táborától – másra költi a pénzét, amely megengedhetné magának, hogy festményeket vásároljon. Aki viszont rászánja magát arra, hogy festménnyel díszítse a falát, leginkább tájképet keres. Talán így akarja visszalopni a városi ember magát a természetbe, vagy a természetet beilleszteni saját városi világába – hangzott el beszélgetésünk során.
Mráz János munkásságát – a képeit vásárlók mellett – mások is elismerték már. A Nimród-díj, az Arany Ecset-toll díj tulajdonosa, Szeged városa kétszer is alkotó ösztöndíjban részesítette. Az is érdekes, a világ milyen tájaira jutottak el az alföldi táj festőjének képei. Szegeden, Vásárhelyen évtizedek óta rendszeres kiállító, de volt tárlata Mezőhegyesen éppen úgy, mint Csongrád megye számos településén, a németországi Bad Griesbachban, az ausztriai Badenben. Került falra kép Reykjavík, Izland fővárosában, a romániai Temesváron, vagy éppen a hollandiai Enschede-ben. De találnánk olyan lakást Olaszországban, Franciaországban, az USA-ban és Dél-Afrikában is, amelynek falát Mráz festmény díszíti. Elismerve az alkotót, népszerűsítve a magyar alföldi táj szépségeit…
Bátyi Zoltán
Címkék:
Bátyi Zoltán