Lépfene pusztított egy békési marhacsordában
Lépfenétől pusztult el egy három éves tehén és egy üsző a közelmúltban Békés megyében.
Az állatok egy Szeghalomhoz közeli legelőn szedték össze a halálos kórt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a történtek után zár alá vette az ott legeltetett kilencvenhat jószágból álló szarvasmarhacsordát, egyúttal elrendelték, hogy mihamarabb oltsák be kérődzőket.
A hír kapcsán a Délmagyarország megkereste a Nébih munkatársait: Pallós László igazgatóhelyettese szerint legtöbbször legelés közben fertőződnek meg az állatok. Konkrétan Szeghalmon, az érintett legelőn megbolygatták a talajt, így kerülhetett a felszínre a lépfene spórája, ami egyébiránt akár már évtizedek óta ott lehetett. A szakember szerint a környékbeli gazdáknak nem kell félniük, mivel a betegség állatról állatra nem terjed, a szúnyogok sem viszik tovább, mint például a kéknyelv betegséget. Az érintett csordán kívül máshol nincs szükség zárlat vagy más korlátozás bevezetésére.
A Nébih egyébként 2015-ben felmérte a lépfenével fertőzött vagy magas kockázatú legelőket. A hivatal honlapján is elérhető adatbáziusk szerint Csongrád megyében Tömörkényben, Árpádhalmon, Fábiánsebestyénben, Nagymágocson, Szentesen, Ópusztaszeren, Csengelén és Zákányszéken fordulhatnak elő ilyen területek. Ezeken a helyeken csak beoltott állatokat lehet legeltetni.
Lépfene
A lépfene, vagy más néven anthrax egy – néhány formájában -igen magas halálozási aránnyal járó megbetegedés. A megfertőződött állatok, néha minden előzetes tünet nélkül hullanak el, máskor elesettség, magas láz és vérzés kíséri a betegséget.
A kór állatról állatra nem terjed, ugyanakkor állatról emberre igen. Azok kaphatják el, akik a fertőzött kérődző szövetével érintkeznek vagy belélegzik a spórákat.
A betegség antibiotikummal sikeresen gyógyítható.
A Nébih adatai szerint a szeghalmi volt idén az első lépfenehalál Magyarországon. 2014-ben tizennégy, 2015-ben három esetet regisztráltak.
