Makó, a nemzeti értékek fővárosa

Mindenki büszke településének tárgyi és szellemi értékeire, melyeket megkíván őrizni az utókor számára is. Ennek érdekében sorra alakulnak meg a városokban és a községekben az úgynevezett értéktár bizottságok, melyek erre hivatottak. Szombaton a makói Korona Konferenciaközpont díszterme adott otthont a Csongrád Megyei Értékek Napjának.
– A Hagymafesztivál sok mindent hordoz magában, így többek között azt is, hogy az értékeink és az összetartozás ünnepe is – emelte ki köszöntőjébe Farkas Éva Erzsébet. A polgármester kifejtette: egyben megtiszteltetés is, hogy a megye vezetősége Makót választotta ennek a fontos eseménynek a helyszínéül, s így erre a hétvégére a Maros-parti település lehetett a nemzeti értékek fővárosa.
– A rendszerünk úgy épül fel, mint egy piramis, vagyis a települési értéktárak jelentik az alapot, ezt követik a megyei, majd az országos értékek és legfelül vannak a hungarikumok – nyilatkozta Magyar Anna, a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság elnöke. Elsősorban a települési bizottságoktól várják azt, mit szeretnének, hogy bekerüljön ebbe a tárba, de természetesen javaslatot bárki tehet.
A megyei értéktár bizottság 2013 óta dolgozik, s azóta 71 értéket vettek fel a listájukra. – Most azonban újabbakkal bővült ez a kör, történetesen Makóról és környékéről kerültek be értékek – folytatta Magyar Anna. Így többek között a Csongrád megyei értékek tárát gyarapítják mostantól az apatáfalvi archaikus imádságok, egy deszki szerb étel és ugyancsak szerb hímzés, valamint szintén Deszkről az egybefüggő rózsakert, illetve Dócról az úgynevezett petresi gátszakadás helye.
Munkatársunktól. K.