A mártélyi holtág Zentán

A Mártély – Hommage á Nagygyörgy Sándor című tárlatot Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere nyitotta meg.
– Vásárhely egy olyan kiállítási anyaggal jelent meg Zentán, ami a két település közötti természeti összeköttetést illusztrálja. Ez a Tisza. Ennek egy szakasza a mártélyi holtág, amit most érzékletesen közel 50 felvétel mutat be – mondta Almási István. A politikus hozzátette, Mártély mindig is kiemelkedő szerepet játszott a művészek körében – nem véletlen, hogy többek között Endre Béla és Tornyai János festőművészek is ebben a környezetben alkottak.

Új korszak kezdődött, amikor 1957-ben képzőművészeti vendégházat alakítottak ki Mártélyon. Ettől kezdve festők, szobrászok és zenészek is a Tisza-parton töltötték nyári szabadságukat.  Az 1933-ban született Nagygyörgy Sándor festő és fotóművész is közöttük volt.

Nagygyörgy Sándor Nyíregyházán született, gyermekéveit Hódmezővásárhelyen töltötte. 1951-ben érettségizett a Bethlen Gábor Gimnáziumban. 1951-1953 között a szegedi Pedagógiai Főiskola földrajz-rajz szakos diákja volt. 1953-1959 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult, ahol Bernáth Aurél és Kmetty János tanították. 1960-tól a Művészeti Alap tagja volt. 1968-tól készített fényképeket. 1970-től a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja volt. 1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművész volt. 1977-től haláláig a Nimród vadászlap munkatársa volt. 1978-1979 között a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának művészeti vezetőjeként dolgozott. 1981-től a Nemzetközi Természetfotós Szövetség alelnöke, valamint az Országos Magyar Vadászati Védegylet tagja volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található. Mártélyon 2013. július 20-án avatták fel az emlékére készült emlékszobrot, mely lánya, Nagygyörgy Ágnes szobrászművész műve.

Megyeri József