Komoly tárgyalások kezdődtek az állatvédelmi törvény szigorításáról
Újabb tárgyalások kezdődtek civil szervezetek és az Igazságügyi Minisztérium között az állatkínzásra vonatkozó jogszabályok szigorításáról – értesült a Magyar Nemzet.
A napilap szerint az állatvédők azt szeretnék elérni, hogy az állatkínzókra maximálisan kiszabható kétéves büntetési tételt három évre emeljék, a különös kegyetlenséggel elkövetett bűnesetek elkövetői pedig akár öt évet is kaphassanak.
A beszámoló szerint mindemellett egyeztetések folynak arról is, miként lehetne bevonni az állatvédő egyesületeket a hatóságok munkájába, de szó lesz a neveléssel, a felvilágosítással kapcsolatos kérdésekről is a tárgyalásokon.
Bár a civilek szerint mindenképp szükség van a komolyabb törvényi szankciókra, Bilkei Pál, a lap által megkérdezett kriminálpszichológus szerint a szigorításnak nem feltétlenül lenne elrettentő ereje. Tapasztalatai szerint az állatkínzók, sokszor már csak akkor fogják fel tettük súlyát, miután bíróság elé kerültek
Ezeket a személyeket jellemzően rengeteg kudarcélmény érte, és sokszor egyfajta megtorlásként fordulnak szembe a legvédtelenebbekkel, például a házi állatokkal – mondta a szakember, egyúttal hozzátette, sokan gyermekkorukban történt bántalmazásuk miatt élik meg azt a fokú indulati zavart, hogy állatok, később pedig családtagjaik ellen forduljanak.
A Magyar Nemzet a téma kapcsán annak is utána járt, jelenleg hányan raboskodnak a magyarországi börtönökben állatkínzás bűncselekménye miatt.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint jelenleg 15-en töltik jogerős büntetésüket állatok ellen elkövettett tetteik miatt, mindazonáltal van további 73 olyan fogvatartott (köztük néhányan előzetes letartóztatásban vannak), akik adott esetben más bűntettekért vannak rács mögött, de a bűnlajstromukon ott van az állatkínzás is.
