Kúria: nem jogsértő a kormány népszavazási kampánya

Helybenhagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság azon határozatát, miszerint nem jogszabálysértő a kormány népszavazási kampánya – adta hírül az MTI.

Emlékeztetnek a NVB-t még Nemény András -hez az MSZP alelnöke kereste meg . magánszemélyként -, meglátása szerint ugyanis a Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni” szövegű plákátokkal a kabinet megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

A politikus úgy véli, a kormánynak nem volna szabad részt vennie a kampányban, és ha mégis, legfeljebb semleges pozíciót foglalhatna el.

Érvei szerint ráadásul a kormány valótlanságokat állít a betelepítésről, illetve nem egyértelmű megállapításokat tesz; lényeges fogalmakat mos össze manipulatív szándékkal.

Az NVB a kifogást elutasította, mondván a kormány – mint kezdeményező – meghatározó szereplője az országos referendumnak, így nem lehet pusztán szemlélő vagy semleges résztvevő. A kifogásolt reklámmal pedig az NVB szerint a kormány politikai véleményét fejti ki, azért, hogy a választópolgári akaratot befolyásolja.

A bizottság mindemellett arra hivatkozott, az Alkotmánybíróság határozatai szerint a népszavazási kampány alkalmával közzétett plakátok és szövegeik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét élvezik.

A kormány plakátjai az általa kezdeményezett népszavazással összefüggő politikai véleményét tartalmaznak, így az a politikai véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozik – érvelt a testület.

Ezt az érvelést erősítette meg most a Kúria. A taláros testület szerint az NVB helyesen járt el, amikor a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a korlátai vonatkozásában a korábbi, a választási eljárások során kimunkált, egymással versengő jelöltekre nézve kidolgozott elvekből indult ki.

A Kúria döntésében irányadónak tekintette a véleménynyilvánítás és tényállítás elhatárolhatóságának kérdésében az Ab korábbi határozatait, amelyek szerint fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet”.

Hozzátették, a véleménynyilvánítási szabadságnak a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára”.

A bíróság szerint a kormány kampánykijelentéseinek direkt tartalmával szemben az Ab-határozatok nyomán támasztott alapjogi elvárások nem azonosak az objektív tényeken alapuló információkkal, ismeretekkel, adatokkal szemben támasztott köznapi követelményekkel. Ennek következtében a kormánynak a választási kampánya részeként elhangzó kijelentései legfeljebb orientálnak, de nem informálnak, így a városnyi”, az illegális”, a menekült/migráns” kifejezések helyes vagy helytelen voltára vonatkozó elemzés sem lett volna elvégezhető.

Az Ab-határozatok alapján a kormány politikai véleményével kapcsolatban a Kúria sem vizsgálhatta érdemben, hogy a kifogásolt közlés egészben vagy részben tényállításnak minősül-e, és ha igen, akkor megalapozott-e – szögezték le a legfőbb bírói testület képviselői.

A bíróság szerint a tényállítások vizsgálhatósága hiányában nem állapítható meg, hogy a kormány a Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni.” szövegű, a politikai kampány eszközéül szolgáló plakátokkal és hirdetésekkel nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen járt el.

A Kúria végzése jogerős.