A dédi levelei, válaszok Van Gogh-nak

Dóri a pályája elején álló, fiatal alkotóművész. Érdeklődése köre igen tág – fogalmazott a kiállítást a mindszenti Kulturális Központban augusztus 27-én megnyitó Marosi Katalin festőművész, aki három éve tanítja őt. Már 18 évesen is izgalmas, lendületes munkái voltak. Tehetsége, szorgalma látványos és gyors szakmai fejlődést hozott. A Mindszenten bemutatott anyag mintegy két év munkája.
Egyre magabiztosan nyúl mind a síkbeli, mind a térbeli megnyilvánulási formákhoz. Merészsége és kísérletező kedve viszi előre. A jelentéktelennek tűnő dolgokból is tud új, érdekes, szokatlan, eredeti, merész világot teremteni. A művészetnek nem csupán a szemet kell gyönyörködtetni, hanem új világot kell tárni a nézők elé – fejtette ki a festőművész. És Szepesi Dóra ezen az úton halad előre. Művei előtt megállva azokat ízlelgetni kell, elgondolkodni rajtuk, távolabbról szemlélni, majd újra közel lépni.
Van, hogy a téma születik meg előbb, és ahhoz gyűjt anyagot, azt építi tovább, de lehet, hogy egy-egy tárgy fogja meg, és az indítja el a folyamatot. Általában sorozatokat, variációkat készít egy-egy témára. Dóri vallja, hogy egy mű kevés ahhoz, hogy mindent átadjon vele, amit abba a témába szánt.
Ahány alkotás szinte annyi technika. Nem szeret egy anyaggal dolgozni. Ha fest, beleragaszt valamit. A szobrok között se lelünk egy tömbből faragott darabot, mind vegyes. A gyűjtőszenvedély mamájától öröklött. Fontos és jelentéktelen tárgyak váltják egymást az alkotásokban.
Több alkotásban is régi levelekre bukkanunk. Értékes darabok, hordozzák a rizikót alkotás közben, mert, mi van, ha nem sikerül a kép. Saját levelei is köztük vannak. Például tavaly nyári Van Gogh-gal folytatott levelezése. Ugyanis van egy könyve, ami Van Gogh leveleit tartalmazza, de egyoldalúan, válaszok nincsenek. Ő megírta hozzá a fiktív válaszokat. De dédimamája által a dédnagypapának frontra írt levele is belekerült alkotásba, és így a fiók mélyéről a falra.
Teljesen hétköznapi tárgyakat, anyagokat is beemel, így különlegessé válnak, más értelmet nyernek: vonaljegy, rozsda, fűszál, rongydarab, kilapult béka. Így készült nyáron az Önvariációk sorozat, amely saját arcát hordozza megannyi anyagban. Bővíteni akarja: száz a kitűzött cél. Az alapkoncepciója az, hogy a művészet valamilyen szinten tárgyiasítja témáit: a szabadságról festett kép műtárggyá válik, a miénk lehet anyagában a szabadság eszméje. Ő ezt a maszkokon próbálgatja: milyen anyagtól válik mássá az a személy.
Mit üzen alkotásaival? Mindenkinek azt, ami belelát. Őt elsősorban a negatív formák és a hiány filozófiája érdekli. Olyan ez, mint a honvágy: a hiányból keletkezik bennünk egy nagyon erős belső érzés. A semmiből teremtődik.
Forrás és fotók: Juhász Éva