Kiszelly: aki a távolmaradásra biztat a népszavazáson, leírja magát

Kiszelly Zoltán politológus, docenssel Hódmezővásárhelyen még tavaly októberben találkoztunk először személyesen, most újra a neves elemzőt kértük, értékelje a migránsválság jelenlegi állapotát, hazai és nemzetközi politikát, vázoljon lehetséges jövőképeket. Interjúnk első részét ITT olvashatják a Vásárhely24-en.

– Mire számíthatunk még a kvótareferendumról szóló kampányban?

– A kormány részéről az eddigi kampány folytatását várom. A kormány azt próbálja bemutatni, hogy az eddigi intézkedések sikeresek voltak, volt értelműk, és azt hogy egyre több ország hasonló lépéseket tesz. Volt kerítésépítés francia oldalon Calais-nál, a bolgár határon, Ausztriában az oldalszárnyakon, de mivel náluk épp október másodikán elnökválasztás lesz, lehet hogy akkorra időzítenek újabb kerítésépítést például Burgerlandnál. Ezt a jelenséget igyekszik megmutatni a kormány a kampányban. Céljuk emellett a mozgósítás. Legalább 4 millió embernek kellene elmenni szavazni, ekkor érvényes és vélhetően eredményes is lesz a referendum, az pedig egyértelmű üzenet Brüsszelnek.

– Milyen hatása lesz, lehet a népszavazásnak a magyar politikában?

– Az érvényesség kérdése a legfontosabb. Abban nem kételkedhetünk, hogy 2 millió ember biztosan elmegy szavazni. A Fidesz bő másfél, és a Jobbik 500 ezer szavazója biztosan elmegy és a nemre voksol, így 2-2,5 millió szavazót biztosra vehetünk. Az ellenzéki pártok, minimum Gyurcsányék és a DK az igenek mellé fognak állni, szerintem. (jelenleg még a távolmaradás mellett kampányolnak) A Fodor Gábor vezette liberálisok szintén, de ők nagyon kicsi mikrofonba beszélnek, alig hallja őket valaki. A politikában a tétlenség az maga a halál. A politika a cselekvésről szól, hogy el kell menni és valamelyik álláspont mellett kell voksolni. A baloldal pártjainak így nem fog bejönni a bojkott, a szavazástól távolmaradásra buzdítás. Gyurcsányék ezért, véleményem szerint ezt meglovagolják és az igen mellett fognak végül kampányolni. Valószínűleg átértelmezik a kérdést, és az uniós érveket fogják felsorakoztatni. A baloldali, például mszp-s szavazók pedig, főleg ha látják a migráció újra egyre fokozódó képeit a tévés híradásokban, szintén elmennek szavazni és a nemre voksolnak majd.

– Milyen forgatókönyvek léteznek a népszavazás után, mi lesz az unió álláspontja?

– Amennyiben érvényes és eredményes lesz a népszavazás, az egy óriási érv lesz a kormány politikája, törekvései mellett. Ekkor az a merkeli forgatókönyv marad, hogy azok az országok, mint például Magyarország, aki nem fogad be migránsokat, ellenzik a kvótát, ezt egy ideig elfogadják, de nekik cserébe nagyobb részt kell vállalniuk a közös külső határok védelmében. De ha például ugyanezen az éjszakán, az osztrák választáson a Szabadság-párti jelölt nyer, az tovább növelné a magyar eredményt, akkor is ha nem lenne meg a 4 milliós magyar részvétel. Merkelék azonban nem adják fel a kvótaelképzelést a jövőben sem, amíg a protest pártok meg nem erősödnek, akár az októberi osztrák, a szeptemberi német tartományi választásokon, akár a magyar referendumot követően.