Hogy ne csak a hősök és áldozatok nevét ismerhessük

Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter hetvenhét éve ezen a napon, 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában azt a meg nem támadási egyezményt, paktumot, amelyben megállapodtak Lengyelország egymás közti felosztásáról.

Václav Havel egykori cseh elnök javaslatára – a kelet-közép-európai térségből érkezett kezdeményezésre – 2011 óta augusztus 23-a a huszadik századi totalitárius diktatúrák, a fasizmus és a kommunizmus áldozatainak európai emléknapja.

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

A holokauszt áldozatainak emlékét számos megemlékezés tartja életben – mondta el Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum vezetője az emléknap kapcsán adott interjújában, utalva a Németh László Gimnázium diákjainak, még januárban bemutatott, a vásárhelyi áldozatokat bemutató montázsfilmjére, vagy épp a pedagógusoknak most júniusban, a judaizmus kegyeleti szokásairól megtartott előadásra.

Emlékeztetett, Hódmezővásárhelyen a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely révén külön emlékhelye van a borzalmak áldozatainak.

Amellett, hogy a kiállítóhely külön figyelmet fordít a gyermekek és fiatalok ellen elkövetett rémtettekre, megemlékezik az embermentőkről is, így az akkori vásárhelyi alpolgármester Beretzk Pálról, aki nem hajtotta végre a városban a gettó kialakítására vonatkozó jogszabályt – mondta az intézményvezető.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján öt konferenciával, további rendezvényekkel és kiadványok megjelentetésével készül az Emlékpont – folytatta a történész. Elhangzott, az emlékév kapcsán egy tudományos tanácskozás keretében vizsgálják majd meg a forradalomhoz vezető történelmi eseményeket és gazdasági-politikai folyamatokat, a vásárhelyiek szerepvállalását az eseményekben, Mindszenty József európai és keresztény szellemiségben végzett tevékenységét, valamint a gulágtáborokba hurcolt magyarok sorsát. Mindemellett október 23-ára kiállítás is készül az Emlékpontban az 1956-os vásárhelyi és térségbeli eseményekeről.

November 4-én egy különleges installáció ad lehetőséget annak értelmezésére, mit is jelenthetett a hatvan évvel korábban hazánkba özönlő négyezer szovjet harckocsi tömege – hangozott még el a beszélgetés során.

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

Tavaly több mint száz diák vett részt az ’56-os történelemversenyen és várható, hogy a kerek évforduló még több diákot motivál a részvételre. Az intézmény számára fontos küldetés, hogy olyan eseményeknek biztosítson színteret, ahol a fiatalok személyesen találkozhatnak ennek a történelmi korszaknak a szemtanúival, illetve olyan előadásokon ismerhessék meg ezt a kort, amelyek reális és tényszerű szakmai feltárással ismertetik meg őket a diktatúrák működésével. Mindebben az Emlékpont szakmai partnereivel együttműködve végzi munkáját, amelyben pályázati források is segítik a színvonalas rendezvények és kiadványok megvalósítását – mondta a közgyűjtemény vezetője.

Miklós Péter mindezeken felül arról is beszélt, az 1956-os események hőseit és áldozatait – köszönhetően a főként a rendszerváltás után megkezdődött kutatásoknak – már jól ismerjük, a diktatúra embereit azonban kevésbé.

A náci szervezetek működtetőit nemcsak megismerhettük, de bírósági ítéleteiket és általuk büntetésüket is elnyerhették. A másik totalitárius rendszer, a kommunista diktatúra fenntartóival és működtetőivel más a helyzet. Amíg az áldozat, az annak idején szabadságvágya miatt üldözött polgár nevét ismerjük, addig az őt megverő, a rendszer működtetésében tevékeny részt vállaló személy nevét nem. Az Emlékpont – és a hasonló tematikájú kutatásokat végző más intézmények – célja nem lehet a kipellengérezés. Az a célkitűzés, hogy az eseményekben bármely oldalon résztvevők neve és motivációja váljon ismertté, s hogy a diktatúra igazi természetét megismerve megelőzhessük, hogy ilyen rendszer újra hatalomra kerülhessen – zárta gondoltait a kutató.