Hatvannyolc éves átkot tört meg Szilágyi Áron

Megtört a magyar olimpiai küldöttség zászlóvivőit sújtó hatvannyolc éves átok: Szilágyi Áron előtt ugyanis utoljára Németh Imre kalapácsvető nyert aranyat csapatvezetőként, még az 1948-as londoni játékokon.

A rontás első áldozata egyébiránt pont Németh volt, lévén 1952-ben is ő gyalogolt be elsőként az olimpia nyitóünnepségére, ott azonban már nem jutott fel a dobogóra.

Miként nem sikerült aranyat szereznie az őt követő „zászlós” sportolónak sem. Csermák József, Melbourne-ban „csak” ötödik lett, Simon János és a magyar kosaras aranycsapat Rómában a kilencedik helyig jutott, Kulcsár Gergely pedig bár három olimpián is megkapta a megtisztelő zászlóvivői feladatot, Tokióban ezüstig Mexikóvárosban bronzéremig, Münchenben pedig sajnos érmet érő helyezésig sem jutott.

Montreálban Kamuti Jenőt, Moszkvában pedig Szívós István sújtotta a zászlóval járó rossz szerencse. A sebészorvos-tőrvívó negyedik, a vízilabdás legenda és együttese pedig harmadik lett.

A két doktort Vaskuti István kenus, Komáromi Tibor birkózó, majd a kardvívás akkori címvédője Szabó Bence követte. Hármuk közül Szabó jutott a legtovább; Atlantában ezüstöt akasztottak a kardcsapat tagjainak nyakába.

Sydney-ben a kétszeres olimpiai bajnok, Kőbán Rita, Athénban a magyar cselgáncssport egyetlen ötkarikás bajnoka, Kovács Antal, Pekingben pedig, az ugyancsak címvédésre készülő Kammerer Zoltán vitte a trikolórt. Egyikük sem győzött.

Négy éve, Londonban ismét egy háromszoros bajnok pólóslegenda Biros Péter vonult a magyar küldöttség élén; neki, nekik sem jött össze a történelmi tett; ötödik helyig jutottak az olimpián.

_{(Borítókép: Szilágyi Áron; forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)}