Folytatódik a szegedi új zsinagóga felújítása

Indul a szegedi új zsinagóga rekonstrukciós munkálatainak második etapja.
Mint ismeretes, első körben a szeccessziós épület két beszakadt toronyát állították helyre, összesen ötvenmillió forintból.
A felújítás második ütemében az épület tetőszerkezetét, külső homlokzatát, valamint a kerítést hozzák rendbe, mindemelllett elvégzik a szükséges bádogosmunkákat, de megszépülnek az ólomüveg ablakok és ajtók is.
Fontos még, hogy a beruházás keretében a zsinagóga kertje is megújul: ismét igaz növényritkaságok állnak majd itt, épp úgy mint a szegedi gettó kialakítása során végzett pusztítás előtt.
A tervek szerint a munkálatokkal 2017 tavaszára lesznek kész. A felújítást a kormány közel egymilliárd forinttal támogatja.
A rekonstrukciós terveket a Wagner-Kőnig tervezőiroda készítette. A kivitelezési munkákra kiírt közbeszerzést a szegedi Ferroép Zrt. nyerte el.
A világ negyedik legnagyobb zsinagógája
A zsinagógát 1900 és 1903 között építették, Löw Immánuel rabbi iránymutatásai nyomán, Baumhorn Lipót tervei alapján.
A szegedi Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke.
A monumentális, 48,5 méter magas épület a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást is mutat. Az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák.
A zsinagóga eredeti bibliai kertjét a botanikusként is ismert Löw Immánuel tervezte. Ezt verték szét a gettósítás idején. A második világháború után bár részben helyreállították a templom parkját a növényeket minden tervezés és előkészít nélkül ültették újra.